A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.
Immár csak három olyan uniós ország van, amely korrupciós szempontból rosszabbul teljesít Magyarországnál. Nem csoda, hogy a magyarok többsége szerint a korrupció mára az élet szerves részévé vált. Az eredmények egyelőre csak romlanak, javulás nagyon kevés területen látható.
A Transparency International a Publicus Intézettel és a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet munkatársaival közös kutatást készített a fiatalok korrupcióérzékeléséről, valamint a médiafogyasztási szokások és a korrupciós attitűdök közötti összefüggésekről.
A járadékvadászat és a korrupció elkerülhetetlen, ezek minden polgári demokráciában léteznek. A döntő kérdés az, hogy működik-e a független ellensúlyok rendszere – bíróságok, ügyészség, rendőrség, sajtó, közvélemény, civil társadalom –, amely mindezt keretek közé szorítja. Ám az elmúlt években nemcsak hazánkban terjedt el a vélekedés: az urak mindent megúsznak. Szelényi Iván és Mihályi Péter professzorok közös tanulmányban írtak arról, hogy a kizsákmányolási járadéknak nevezett formák delegitimálják a posztszocialista rendszereket és alááshatják növekedési potenciáljukat. Azt is állítják: az Orbán Viktoréhoz hasonló autokrata rendszerekben nem nagyon tud működni az ellenzék. Nem azért, mert nem jók, hanem mert a hatalmi struktúrából ez következik.
A 64 orvos által aláírt, az egészségügy vészharangjait kongató petíció lavinát indított el, és két nap alatt több mint 250 orvos csatlakozott aláírásával a mozgalomhoz.
Vak, aki nem látja, mekkora a baj – mondja a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Dénes Tamás szerint mintha mesterségesen szegényítenék el az egészségügyet. Pedig ha nem tesznek több pénzt a rendszerbe, illetve rendes bérrendezésre, néhány év múlva tényleg nem lesz, aki ellássa a betegeket.
A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában.
Nem egyértelmű a Btk.-ban, hogy a hálapénz utólagos elfogadása vesztegetésnek minősül-e, ezért a a Legfőbb Ügyészség a passzus módosítását javasolja. Bár a Btk.1978 óta tiltja, kifejezetten a hálapénz adásáért vagy elfogadásáért még senkit sem ítéltek el.
Jogszabály-módosítást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészség, mert a törvény nem szabályozza egyértelműen, hogy elfogadható-e utólag az előre nem kért hálapénz.
