“Aki bele szeretne látni a fekete dobozba, annak ki kell mennie terepre” - mondja Jancsics Dávid szocológus, akik korrupciós helyzeteket közelről ismerő emberekkel készített mélyinterjúkból térképezte fel, hogy a legkülönbözőbb társadalmi rétegben mi motiválja a korrupciót. A hvg.hu korrupcióellenes véleménysorozatának nyitó darabja.
Hétfőn elkezdődött az ÁSU Integritás projektjének második országos adatfelvétele. Újra felmérik a magyarországi korrupciós kockázatokat, az eredmények pedig térképre kerülnek.
Radikálisan erősödik a polgármesterek hatásköre, amivel párhuzamosan növekszik a korrupciós kockázat is - hangsúlyozta a Transparency International (TI) pénteken megjelent állásfoglalása az új önkormányzati törvénnyel kapcsolatban.
A közintézmények jelentős részében a belső szabályozás hiányosságai miatt nem zárható ki a korrupció, állapította meg az Állami Számvevőszék, amely 1100 intézmény korrupciós veszélyeztetettségét vizsgálta egy felmérésben.
A helyi önkormányzatoknál a legmagasabbak az eredendő - vagyis a jogállásból és a feladatkörökből adódó - korrupciós kockázatok - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) idei, úgynevezett integritás jelentése, amelyet európai uniós támogatással először készített el a szervezet a magyarországi költségvetési szervek működésében rejlő korrupciós kockázatokról.
Társadalmi berögződések és jogszabályi hiányosságok egyaránt gátolják a lakossági fellépést a visszaélésekkel szemben. Ezen változtatna több, új keletű civil kezdeményezés.
A szabályozás minősége a meghatározó, vagy más eszközökre lenne szükség a korrupció visszaszorításához? Hogyan válnak a korrupciós mechanizmusok a mindennapi működés részévé? Egy most folyó kutatás apropóján kérdeztük az ELTE Szociológiai Intézetének docensét.