K-Monitor Adatbázis

A főváros elkészítette véleményét az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről: olyan javaslatokat igyekeztek tenni, amelyekkel a kormány csökkenteni tudja a visszafizetési kötelezettségeket - közölte a főpolgármester pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János máris letette a fegyvert, pedig két hónapon át fűrészelhetné az OLAF-jelentést. - A kormány vajon érdemben nekimegy az M4-es metrót építő nagy cégeknek? – Kárment vagy csak kampányol? - Az Orbán-kabinet majdnem 200 milliárd forintot kifizetett a „tolvajoknak”, és nem jött rá, hogy baj van.

Nem jelentek meg az Országgyűlés gazdasági bizottsága szerdai ülésén Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt miniszterelnökök, valamint Demszky Gábor, Budapest korábbi főpolgármestere, akiket a testület az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről hallgatott volna meg.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hasonló tényekre és megállapításokra jutott a 4-es metró építésével kapcsolatban a 2017 február elején nyilvánosságra hozott jelentésében, mint az Állami Számvevőszék a 2010 októberében közzétett ellenőrzésében – közölte Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs igazgatója a szervezet honlapján kedden megjelent cikkben.

Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármester szerint az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentése egyoldalú és megalapozatlan.

Egyes örkormányzati társaságok még a legalapvetőbb korrupciós ellenőrzési rendszereket sem építették ki, annak ellenére, hogy a kockázatok magasak - állapítja meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése.

“A tanulmány megállapítja, hogy a nagyberuházásokat, és különösen az olimpiák megrendezését célzó fejlesztéseket – jellegüknél fogva – számos korrupciós kockázat fenyegeti.” – ez egy szó szerinti idézet az Állami Számvevőszék 73 oldalas művéből.

Bedöglött projektek szegélyezik az utat, ami a hírhedtté vált rakamazi Teknősház és vízi tanösvény teljes kudarcához vezetett. Az elfüstölt százmilliók egy részéről pedig még a finanszírozó szervezet sem tud, a NAV Bűnügyi Igazgatósága viszont egy éve nyomoz utánuk.

Matolcsy 2000-ben, új gazdasági miniszterként az állami gyógyfürdőfejlesztésben látta a gazdaságfejlesztés eljövendő mintaprogramját. Itt még célokat is kitűztek, tehát meg lehet nézni, hogy mindez hogyan sikerült. Azóta kiderült, hogy egy 1975-ös fejlesztési tervre építették az országos stratégiát. A laza tervet nagyon hebehurgya megvalósítás követte, és a legkritikusabb kérdésekkel mintha nem is foglalkozott volna az állami irányító. Úgy néz ki, hogy semmi nem valósult meg a célokból. Sőt, mintha érdemi hatása se lett volna a nagy pénzszórásnak. Bár sokkal több fürdőnk lett, ezek ma is ugyanazokkal problémákkal küzdenek, amik már az első fejlesztési tervbe is bele voltak kódolva.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.