K-Monitor Adatbázis

331 millió forintot kell visszafizetniük.

Az Állami Számvevőszék a választás előtt a Fidesz és a KDNP-n kívül a hét ellenzéki párt könyveibe nézett bele, és most értékelte az úgynevezett intézkedési terveket, amiket a 2018. január elején lezárult vizsgálatok következményeként kértek. Azt írják, hogy az MSZP, az Együtt és a Liberálisok intézkedési tervét megfelelőnek találták, az LMP esetében kiegészítést, pontosítást kértek, míg a Jobbik, a DK és a Párbeszéd esetében nem találták alkalmasnak az intézkedési tervüket az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére.

A Jobbik a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul, hogy jogorvoslatot kérjen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) több mint 660 millió forintos büntetése miatt, írja az MTI.

Összegezte a költségvetési támogatásban részesült pártok ellenőrzési tapasztalatait az Állami Számvevőszék. A 2015-2018. között nyilvánosságra hozott, 10 különböző pártot érintő 19 számvevőszéki jelentés megállapításait összegző elemzés következtéseit ismertetve Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára elmondta: „visszatérő és jellemző szabálytalanságokat, hiányosságokat azonosított az ÁSZ, ezek összegzésével pedig hozzá kíván járulni a döntő mértékben közpénzekből működő pártok törvényes gazdálkodásához.” Az elemzés alapját képező ellenőrzések összesen több mint 10 milliárd forint összegű költségvetési támogatás felhasználására terjedtek ki. Az ÁSZ az elemzésében arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentések kézhezvételétől számított 30 napon belül – ahogy minden ellenőrzött szervezetnek – a pártoknak is intézkedési tervet készíteniük, amelyet a törvényi előírás szerint meg kell küldeniük az ÁSZ részére. Az intézkedési tervek összeállítása és végrehajtása a törvényes, példamutató gazdálkodáshoz járul hozzá.

Megszüntette a nyomozóhatóság a Jobbik ellen indult vizsgálatot, a határozat szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzésének akadályozásánál nem történt szándékos bűncselekmény.

Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerda délelőtti sajtótájékoztatón fogja bejelenteni, hogy az "Együtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul és keresetet nyújt be az Állami Számvevőszéknek az Együtt ellenőrzésére vonatkozó legutóbbi jelentésével szemben" - olvasható a sajtótájékoztató beharangozójában.

A számvevőszék eddig nem látott lehetőséget rá, hogy a megbüntetett ellenzéki pártok részletfizetést vagy haladékot kérjenek. A nemzetgazdasági tárca most ezzel állt elő.

1993. január 11-én a Fidesz eladta az állami MKB Banknak a Váci utcai pártszékházat. A befolyó pénzből Orbánék elkezdték felépíteni a párt gazdasági hátterét. Az ügylet rengeteg közéleti és párton belüli bírálatot kapott, a jobboldali fordulattal együtt hozzájárult ahhoz, hogy a Fidesz sokak szemében elveszítse a hitelét. Húzónevek léptek ki, a támogatottság 40 százalékról a választásokra 6 százalékra esett vissza. Cserébe viszont saját lábakon túl tudtak élni 1998-ig, a kormányra kerülésig.

Féléves haladékot és részletfizetési lehetőséget ígér a gazdasági miniszter az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak. Varga Mihály azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást, és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választások előtt. Mindez érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatást", mind pedig az ezzel azonos összegű büntetést be kell fizetniük. Mivel a fizetési kötelezettség a pártok választások előtti gazdálkodását és az idei országgyűlési kampányát nem érinti, talán nem büntetik meg őket azért, hogy ha a márciusban esedékes állami kampánytámogatásból fizetik ki a büntetést.

Az Állami Számvevőszék befejezte a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Liberális Párt – Liberálisok (MLP) 2015-2016. évekre vonatkozó ellenőrzését, áll a szervezet közleményében.