Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) folytatja az országgyűlési választás kampánypénzeinek ellenőrzését: most a parlamentbe jutott pártok azon jelöltjeit vizsgálják, akik az egymillió forintos költségvetési támogatáson felül is költöttek a kampányban - olvasható az Állami Számvevőszék hírportálján.
Az Állami Számvevőszék 2009–12 közötti időszakot és első lépcsőben nyolc felsőoktatási intézményt érintő vizsgálata szabálytalanságokat tárt fel a gazdálkodási jogkörök gyakorlásában az intézmények többségénél.
A semmiből előbukkanó szervezetek is tudtak országos listát állítani az idei országgyűlési választásokra. A jogi környezet direkt kedvez nekik, ráadásul anyagilag is megéri a politikai vállalkozóknak. 1990-ben is voltak már ügyeskedők, míg később a "célzott" indítás jellemezte a kamupártokat.
Félbemaradt fejlesztéseket, magasabb rezsióradíjat, elmaradt beszámolókat és utaszámlálást kifogásolt az Állami Számvevőszék vizsgálata a Szegedi Közlekedési Kft-nél.
Az Állami Számvevőszék Győr-Moson-Sopron megyében is razziát tart. Célja, hogy minél előbb eljusson azokra a településekre, ahol a közpénzeket helytelenül költik el.
Kósa Lajos lassan tizenöt éve irányítja Debrecent, és egyelőre komolyan vehető kihívója sincs. Bár a város adóssága tíz év alatt a tízszeresére nőtt, az önkormányzat a baráti médiumokra nem sajnálta a pénzt: hat év alatt több mint 700 millió forint jutott ilyen célokra. A képviselőtestület súlytalan, a városházán zajló folyamatokat ismerő forrásaink szerint még a vagyonkezelő holdingnak is nagyobb beleszólása van az ügyekbe, mint a kormánypárti frakciónak. Debrecen arculatát 14 éve Kósa Lajos üzleti-baráti köre alakítja, és ez a mindenre kiterjedő befolyás értelemszerűen a helyi médiát is érinti.
A parlamenti pártok hétfőn kivételes egyetértésben fogadták el a költségvetési támogatásra jogosult pártalapítványok felállításáról szóló új törvényt, és módosították a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabályt is. A cél dicséretes: a politikai kultúra fejlesztése, a politikai háttérmunka és ismeretterjesztés színvonalának a javítása. Az évente mintegy egymilliárd forint kiosztásában tapasztalt négypárti konszenzust eközben némiképp beárnyékolja, hogy a pénzből csak az arról döntő pártok háttérintézményei részesülnek, ami a jelenlegi politikai erőviszonyok bebetonozódását segítheti elő. Nem oszlatja el viszont azt a gyanút, hogy e summát legalább részben párt- és kampányfinanszírozásra fordítják majd, hiszen az új alapítványok gazdálkodását - a pártokéhoz hasonlóan - az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, amely kellő jogi eszközök híján a kampányfinanszírozás visszásságainak felderítésében sem tud érdemi munkát végezni.
