K-Monitor Adatbázis

Andrew G. Vajna magyarországi érdekeltségeit vizsgálva az Átlátszó egy meglehetősen terebélyes, offshore-cégekkel teletűzdelt céghálót talált, a filmipari kormánybiztoshoz jelenleg legkevesebb hét offshore cég köthető, melyek összesen tíz vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Offshore hátterű a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft., a filmforgalmazással foglalkozó Intercom Zrt., a kaszinókoncesszió-nyertes Las Vegas Casino Kft., és részben a Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft. is. Maga Andy Vajna tulajdonosként egyetlen magyar cégben sem szerepel, a láncban fölöttük álló luxemburgi, amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő nevébe botlunk.

Másfél évvel ezelőtt indítottunk pert a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellen, hogy megismerhessük az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott mandátumot és az azt megalapozó előterjesztéseket. A Vagyonkezelő utolsó töltényig küzdött, hogy elzárhassa ezeket a nyilvánosság előtt, de mind első fokon, mind másodfokon, mind pedig a Kúria előtt nyertük a pert. Most pedig végül megkaptuk az iratokat is, amiket közzé is teszünk. Kezdjük érteni, miért nem akarta kiadni az előterjesztéseket a Vagyonkezelő: azok az E-on földgáz-nagykereskedő piaci értékét a Take-or-Pay kockázatok beárazásával együtt -600 milliárd forintra, nem tévedés, mínusz hatszázmilliárd forintra teszik.

Az öccse szerint hazudott L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a testvérpár egykor közös, ma peres úton vitatott családi cégének májusi taggyűlésén. A fideszes politikus a cég pénzügyeinek “tisztábatétele” érdekében a többi tulajdonos előtt azt állította, hogy öccse kétszer tízmillió forintot utalt a cég számlájára. Pedig Simon Gábor nem utalt, sőt egyáltalán nem adni akar a bátyjának, hanem épp ellenkezőleg, szeretné visszakapni tőle a szerinte jogtalanul elvett családi vagyon értékét.

A Magyar Nemzet nyilvánosság elé tárt gyanúja szerint az Asimov Alapítvány az atlatszo.hu honlapot működtető Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft. strómanjaként működik közre abban, hogy az utóbbi hozzájusson a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásához.

Olvasónk kíváncsi volt, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek a KEHI vizsgálata, amelyet a szervezet a Norvég Civil Alapból támogatást kapó szervezetek ellen indított. A válasz nagyjából ez: amúgy sem mondanánk meg, de az átlátszósoknak még annyira sem.

Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője közérdekű adatigénylésének ügyében a Kúria 2012-ben teret nyitott arra, hogy az egyre elszaporodó állami vállalatok kibújhassanak az átláthatóság követelménye alól. Ennek vetett véget az Alkotmánybíróság hétfői döntése. Az ügyben Bodoky Tamást a Társaság a Szabadságjogokért képviselte, amiben a jogvédő szervezetet az alkotmányjogi panasz elkészítése során az atlatszo.hu jogi stábja is segítette.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) finanszírozását vizsgálva számos közpénzből is működő civil szervezetet találunk, amelyek pénzügyi beszámolóikat rendre nem teszik közzé, pedig erre törvény kötelezi őket. Gazdasági társaságok és önkormányzatok is feltűnnek az átláthatatlanul gazdálkodó hálózatban, annyi viszont még így is látszik, hogy a Jobbik felől több csatornán érkezik támogatás a HVIM felé. A párt alapítványa például éppen abban a faluban segítette egy szobor felállítását, amelyben a HVIM-alapító Toroczkai László indult a polgármesteri posztért, a frakció pedig amellett, hogy fizetést adott két HVIM-es vezetőnek, ellátta megbízásokkal Toroczkai ügyvéd apját is.

Oldalanként 365 ezer forintot fizet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a CEU Consulting Kft. nevű cégnek egy a Rubik-kockáról szóló tanulmány elkészítéséért. A szerződés összértéke nettó 21,9 millió forint, ezért kellett 60 oldalnyi szöveget leadniuk. A cég tulajdonosa szerint ez az ár reális.

Minket is elért a Nagy Kormányzati Kiszivárogtatáshullám, kormánypárti sajtóorgánumok után az atlatszo.hu is megkapta az Ernst & Young auditorcég norvég jelentésének végleges tervezét (“final draft”), amelyre hivatkozva a Miniszterelnöki Hivatal sikkasztás gyanúját emleget a Norvég Civil Alapot kezelő szervezetekkel kapcsolatban. A jelentéssel kapcsolatban egymásnak élesen ellentmondó információk jelentek meg a magyar sajtóban, ezért teljes egészében közreadjuk a kapott anyagot.

Gyűlnek a kapcsolatok a nagy magyar olajvállalatok és a kétes gazdasági háttérvilág között: akik 2009 óta között figyelemmel kísérték a cégközlönyben megjelenő híreket a meghatározó magyar energetikai cégek menedzsmentjében bekövetkezett változásokról, egy új üstökös pályáját kísérhették figyelemmel.