K-Monitor Adatbázis

Az ellenzék és a civilek fellépése nyomán több jogi fórumon is eljárások indulnak a paksi szerződéseket 30 évre titkosító hétfői parlamenti döntés nyomán. Az ügy jó eséllyel az AB-nél köt ki, de az Európai Bizottság előtt is elbukhat a minden adatot titokká nyilvánító magyar jogszabály.

A korrupció visszaszorítására tett erőfeszítések fontosságát hangsúlyozták a Budapestre akkreditált nagykövetek a Transparency International (TI) korrupcióellenes világnapon tartott konferenciáján.

A Rezesova-ügyből elfogultság miatt kidobott igazságügyi szakértő főállásban évekig rendőrségi vezető volt – és ez nem összeférhetetlen? Lehet valóban pártatlan egy szakértő, vagy elkerülhetetlenül az őt kirendelő hatóság vagy a megbízást adó ügyfél felé fog húzni? Vagy igazságot tesz a bíró, akinek viszont egyszerűbb bólogatni a szakértők állításaira? Egy sor súlyos problémát vetett fel a szakértők botrányos csörtéjévé vált Rezesova-per, és ezek rendezése nélkül bárki pórul járhat, aki az igazságszolgáltatás területére sodródik.

Vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Szijjártó Péter ellen az Együtt-PM. A pártszövetség minden jogi lehetőséget meg fog ragadni, hogy kiderüljön, hogyan váltak Krőzussá a fideszes politikusok.

Az MVM Paks II Zrt. üzleti titokra hivatkozva az LMP társelnöke elől is elzárná a paksi bővítést előkészítő dokumentumok egy részét. A képviselő szerint ebből így per lesz.

Bírói megbízatása alóli felmentésére tett javaslatot a Kecskeméti Törvényszék elnöke annak a bírónak az esetében, aki nem tudta igazolni vagyongyarapodását.

A Kecskeméti Törvényszék elnöke azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól Varga Tibor bírót, mert nem tudta hitelt érdemlően igazolni vagyongyarapodását.

Három év alatt gyanúsan megnőtt a vagyona, emiatt vizsgálat indult egy kecskeméti bíró ellen, akit végül felmentettek az állásából, mert nem tudta megmagyarázni, hogyan gazdagodott.

Cs. szerint lopás, de legalábbis sikkasztás, ha az általa házépítéssel megbízott vállalkozó folyamatosan újabb részleteket kér, de közben nem csinál semmit. Feljelentést tett, de a nyomozó hatóságok szerint legfeljebb szerződésszegés történt, ami nem rájuk tartozik. Hiába kardoskodott, nem jutottak semmire, így ő maga vette a kezébe az ügyet. Bizonyítékokat gyűjtött, hamis tanúzást tárt fel, a bíróság pedig el is ítélte a vállalkozót. Cs. ezek után az ügyészeket és a nyomozókat is feljelentette, de visszautasították a kérését. Most Polt Pétertől vár magyarázatot a történtekre.

A megvesztegetett hivatalnok nevét, képmását, hangját és tárgyalótermi vallomását nyilvánosságra hozhatná a sajtó, a vesztegetőről viszont csak a hozzájárulásával közölhetne személyes információt – így vélekedik Péterfalvi Attila. Az adatvédelmi hatóság vezetője szerint új törvényben kellene szabályozni azt is, megengedhető-e, hogy a hallgatóság padsoraiból bárki közvetlenül kitehesse a világhálóra, mi történik a bíróságon.