K-Monitor Adatbázis

Több mint 3 milliárd forintból gazdálkodhatott 2023-ban a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ. A szervezet mögött álló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. friss beszámolójában legalábbis 3,025 milliárdot tüntettek fel az „egyéb bevétel” soron, de a cégnek volt még 71 millió forintnyi rendes árbevétele is, vagyis összességében 3,24 milliárd folyt be hozzájuk, amit majdnem teljes egészében el is költöttek.

Csökkenő, de még így is bőven félmilliárd forint feletti árbevételt könyvelhetett el 2023-ban a Rogán-közeli MobilSign Kft., a cég 660 millió forinttal zárta az évet az előző évi 839 millió forinthoz képest. A MobilSign Kft. tulajdonosa Csik Balázs, aki Rogánnal és harmadik feltalálótársukkal, az egykor szintén tulajdonos Lengyel Csabával közösen jegyzi egy digitális aláírási eljárás feltalálását: maga a cég pedig azért érdekes, mert itt van a találmány felhasználási joga. A találmány után 2022-ben Rogán 288 millió, előtte 408 millió forintot kapott a cégtől, összesen pedig már 1,3 milliárdot.

A BDPST Zrt. – épp a kormányfő születésnapján közzétett – éves beszámolójából kiderül, hogy a vállalat 2023-ban is masszív, 8,8 milliárdos nyereséget termelt.

A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez.

100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben – a „megfelelő” szint 61 pont lenne, a globális átlag 45 pont, korábban Magyarország is ezen a szinten tartózkodott. A zuhanást elsősorban az utolsó pillanatos, rendeletileg kihirdetett új költségvetés magyarázza, de egyébként a kormány immár teljesen nyíltan saját belügyének tekinti az elvileg az Országgyűlés hatáskörébe tartozó, nyilvánosságra számot tartó költségvetést.

Egy egész metróvonal kijött volna abból a legalább 580 milliárd forintból, amit a kabinet titokban kifizet három – épp fejlesztés alatt álló – „kis” kormányzati negyedért a beruházási stop idején. E projektek egyike a Hadházy Ákos által kiszúrt zuglói városközpont, de a Válasz Online értesülése szerint a Dürer Park és a Kopaszi-gát irodai tömbjeinek felvásárlására szintén előszerződést kötött az Orbán Viktor fémjelezte magyar állam. Annak ellenére is, hogy utóbbi két ingatlannál az eladói oldal főalakja maga Tiborcz István – a családi jelleghez tehát kétség sem férhet. A Zugló–Dürer–Kopaszi-biznisz összesen 350 ezer négyzetméternyi irodáról szól; ez kétszer akkora terület, mint a Gyurcsány-érában elképzelt kormánynegyedé, amelyet a Fidesz akkor éles kritikával illetett.

Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.

Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.

A pályáztatás nélkül, egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie. A kormány főleg akku- és autóipari multik bővítéseit finanszírozta, valamint Mészáros Lőrinc cégeinek energiahatékonyságát.

2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja.