K-Monitor Adatbázis

Elterjedt vélekedés a magyar lakosságban, hogy komolyabb (például kórházi tartózkodással, altatásban végzett operációval, illetve azt követő utógondozással járó) ellátási szintű beavatkozásnál elkerülhetetlen, hogy a páciens – érvényes biztosítási jogviszonyától függetlenül – magánzsebből is “tejeljen”. Hálapénz leszurkolása, valamint saját “fogadott” orvos nélkül az emberrel rosszul fognak bánni, lekezelően viszonyulnak hozzá.(...) Betegként szerzett tapasztalataim erre rácáfolnak. Páciensként az intézményrendszerben való tartózkodásom alatt senki nem utalt vagy célzott arra, hogy fizetnem kéne.

Feljelentést tett egy tavaly ősszel lezárult egészségügyi fejlesztési projekt egyes elemei miatt Hadházy Ákos.

Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk korábbi részeiben a cég közvélemény-kutatásairól, politikai kockázatokra figyelmeztető elemzéseiről és szókimondó bírálatairól írtunk. Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan képzelték az egészségügy megreformálását. Vizitdíj helyett például orvosválasztási díj bevezetését javasolták, a szíre-szóra orvoshoz szaladgálókat pedig elrettentő hatású várólistával tartották volna otthon, vagy terelték volna magánorvoshoz.

A legtöbb kórházban nem teljesülnek a minimumfeltételek, az ÁNTSZ mégsem indít vizsgálatot, nem teszi meg minden tőle telhetőt, ráadásul még a kórházi fertőzésekről szóló, intézményekre lebontott adatokat sem hajlandó kiadni.

Európa legszigorúbb közbeszerzési szabályozásának nevezte a magyar közbeszerzési törvényt Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.

Haladéktalanul vizsgálatot rendel el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a parlagfű-mentesítésre szánt felhasználásáról. A hvg.hu korábban arról írt, hogy szőnyegtisztítástól kezdve pogácsán keresztül diplomatatáskáig mindenre költöttek az irtásra felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékából.

Számláról számlára végignéztük, mire költötte az állam azt a közel 500 millió forintot, amit az állampolgárok ajánlottak fel adójuk 1 százalékából parlagfű-mentesítésre. Vettek belőle például ezüstmetál cipőtisztító gépet a hivatalba, drága mobiltelefonokat, laptopokat és irodaszereket, de úgy tűnik, diplomatatáska és pogácsa is elengedhetetlen kelléke a pollenek ellen vívott harcnak.

A lakosság nagy többsége szerint hálapénz nélkül rosszabb ellátást kapna – derül ki a GKI Gazdaságkutató - Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából készített reprezentatív felmérésből. A kutatás a magyarok hálapénzhez való viszonyát vizsgálta.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár a Népszabadságnak azt mondta: az egészségügy akkor kérhet megalapozottan többletforrásokat, ha bizonyítani tudja a jelenleg rendelkezésre álló források átlátható, hatékony felhasználását.

Az adózók alig fele ajánlja fel az adója egy százalékát közhasznú szervezetek támogatására, így milliárdok maradnak a költségvetésben, pedig a civilszféra mindennapi anyagi gondokkal küzd.