K-Monitor Adatbázis

A kormány által eddig kommunikáltnál lényegesen nagyobb botrány áll a Lázár János által leállított uniós finanszírozású napelempályázatok ügye mögött – értesült a Népszabadság. A pénzosztók a létező összes szabálytalanságot elkövették – ez okozta a pályázat visszavonását. A döntés nem 3, hanem akár 14 milliárd forintot (ez a teljes megújulós KEOP-keret) is érinthet.

A norvég állami olajalap etikai szabályzata kizárja, hogy az alapnak korrupció gyanújába keveredett vállalatban legyen érdekeltsége. Az alap etikai bizottságra a napokban kérte néhány befektetésük felülvizsgálatát.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen az E.ON gázüzletága megvásárlásának ügyében.

Túlárazott tanulmányok, kevéssé hozzáértőnek tűnő szervezetek: az egyik magyarázat szerint olyan „káderparkolók” feltőkésítése folyik, amelyek alkalmasak lesznek a parlamentből kiszoruló kormánypárti politikusok befogadására.

Időnként ugyan kígyót-békát kiabálnak egymásra, de ha érdekük azt kívánja, akkor a kormánypártok ellen gond nélkül összefog az MSZP és a Jobbik. Most is ez történt, az apropó ezúttal az E.ON-ügy.

Tegnap az Együtt-PM, ma pedig az MSZP sürgetett átláthatóságot az E.ON-vásárlás kapcsán. A szocialisták szerint a vételár 350 milliárd, korábban a vételre kijelölt MVM 260 milliárdról beszélt és forrásaink szerint ez utóbbi szám a valós.

A Paksi Atomerőmű bővítése miatt megrendelt tanulmányok közül kettő szinte teljesen megegyezik egymással. A vélhetően másolt tanulmányt egy olyan cég készítette, amelynek fb-tagja volt Szász János, akit az MVM offshore-szerződései miatt is kihallgattak gyanúsítottként.

Az Együtt 2014 Orbán Viktor azon ígéretét próbálja behajtani, miszerint az E.on gázüzlet minden dokumentuma nyilvános lesz.

A Paksi Atomerőmű újabb blokkjai már 13 milliárdba kerültek, pedig a területen még egy fűszálat sem tettek keresztbe. Annál inkább vannak vizsgálatok és reklámköltségek.

Tíz évvel a 2003-as paksi üzemzavar után a közvélemény és a parlament még mindig nem tudja, mekkora kár keletkezett az atomerőmű történetének legsúlyosabb üzemzavara során, és ki fizette a számlát. Most sem fogja megtudni, a kormány ugyanis üzleti titokra hivatkozva sem a kár mértékéről, sem a kárrendezés mikéntjéről nem hajlandó nyilatkozni.