language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Akták:

Gödi különleges gazdasági övezet highlight_off

Gödi különleges gazdasági övezet

Gödi különleges gazdasági övezet

A koronavírus-járvány negatív gazdasági következményeire reagálva, a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülése, a meglévő munkahelyek megőrzése és további munkahelyek teremtése céljából a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre, amelyek közül az első 2020. április 18-án, Gödön valósult meg. A különleges gazdasági övezet létrehozatala által a gödi Samsung akkumulátorgyár területével és a további bővítések helyszínével a helyi önkormányzat helyett a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat rendelkezik: a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó forgalomképtelen közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga annak terheivel, egyéb kötelezettségeivel együtt a megyei önkormányzatra szállt át. Ezenfelül a gyár által fizetendő iparűzési adóról is a megyei közgyűlés dönt a települési önkormányzat helyett, és annak összege is a megyei önkormányzathoz folyik be. 

A megyei önkormányzat a befolyó több milliárd forintnyi forrásból többféle támogatási alapot hozott létre, melyeket pályáztatás útján a Göd környéki településeken bejegyzett civil szervezetek között oszt szét. Az alkalmanként 300-400 milliós pályázati keretek politikai alapon vannak elbírálva: az összegeket sorozatosan fideszes kötődésű alapítványok, egyesületek, köztük több médium, sajtóorgánum kapja meg. A 2022-es országgyűlési választások előtt ilyen forrású pénzek támogatták Tuzson Bence és Rétvári Bence fideszes országgyűlési képviselők kampányát is. A rendszeres nyertes pályázók között van a Dunakeszi Kistérségért Egyesület, ami a Térségi Tények nevű, ellenzéket lejárató híroldalt kezeli. A Dunakanyar Média Alapítvány a kiadója a 0627.hu nevű internetes portálnak, amely a váci ellenzéki városvezetést bírálja, ellenben a kormányt és Rétvári Bencét propagálja. A Közép-magyarországi Régióért Alapítvány gondozza az Itt lakunk - Csömör nevű magazint, amely közölt egy Tuzson Bencével készült interjút is, és amelynek alapító tagja volt Dunakeszi fideszes polgármestere, Dióssi Csaba és Homolya József fideszes önkormányzati képviselő. A ,,Jelen Vagyok” Tehetséggondozó Egyesület képviselője Csabai Márk, aki a gödi városi újságban a Fidesz választókerületi szóvivőjének nevezte magát.

Az akkumulátorgyár létrehozatala heves ellenzést vált ki a helyi lakosokból, továbbá létjogosultsága környezetvédelmi szempontból is aggályos: a gyár óriási vízigényei miatt a Duna-parton természetvédelmi és Natura 2000 besorolású területeket forgatnak fel így például a Mészáros és Mészáros Zrt. a kiemelten közérdekű beruházásnak minősített, 32 milliárdos víziközmű-építési munkálatok során. Az, hogy az ipari tevékenység milyen mértékben szennyezi a vizet, nem ismert, ugyanis a gyár területén lévő monitoring kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, 2018-ban pedig betemették azt. A gyár közelében lévő kutakban azonban mérgező, magzatkárosító hatású, akkumulátorgyártás folyamán használt vizet találtak.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

Nem kell Samsung! – kiabálták a gödi akkugyár bővítéséről szóló közmeghallgatáson

Feszült hangulatú közmeghallgatást tartottak kedden a gödi Samsung-gyár bővítéséről. A hallgatóság többek között az akkugyár zajterhelése, a talajvíz szennyezettsége, a település élhetősége, és az ilyen gyárakkal kapcsolatos általános aggodalmait zúdította a hatóságok és a gyár képviselőire.

Magyarország szó szerint hatalmas árat fizet azért, hogy a multik akkunagyhatalommá tegyék

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

Pert nyertünk és kiderült: betemették a kutat, ami megmutatná, mérgezi-e a talajvizet a gödi akkumulátorgyár

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Feketén-fehéren leírta a hatóság, hogy veszélybe került a gödi Samsung-gyár több mint 1000 dolgozója

Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban. 
Találatok: [5]  Oldalak:   1