K-Monitor Adatbázis

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

Bár a kabinet féltve őrzi az addig Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami felvásárlásának titkait, a Kúria az ügyben hozott hatodik döntésként ezúttal végleg helyt adott Tóth Bertalan adatigénylésének.

A Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami, vagyis közpénzből történő felvásárlásának dokumentumairól van szó. Négyéves jogi hercehurca ért véget a Kúria döntésével, amely az ügyben a hatodik, és amely végleg helyt adott az MSZP-s Tóth Bertalan adatigénylésének.

Az MSZP frakcióvezetője legvégső jogorvoslati lehetőségként fordult a Kúriához az ügyben, így született meg a döntés, amely szerint a minisztérium semmit nem takarhat ki a politikus által kikért 2019-2020-as határozatokból.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere. 2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot. A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet. Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása. A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni.

Rekordokat döntenek Magyarországon a külföldi beruházások – a kormány rekord sok munkahelyteremtő támogatást oszt ki ezekre, 2021-ben összesen 250 milliárd forintot. Újabban a beruházó multiknak már munkahelyet sem kell teremteniük a pénzért cserébe.

Ötmilliárd forintos geotermikus fűtési rendszer – termálkút és a hozzá kapcsolódó hőközpontok – kiépítésére kért és kapott 2,5 milliárd forintos uniós támogatást a helyi önkormányzat bevonásával alakult projektcég és az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda konzorciuma a Bács-Kiskun megyei Zsanán. Az önerő azonban nem állt a projektcég rendelkezésére a KEHOP pályázathoz, ezt egy napon belüli előtörlesztett hitelszerződéssel oldották meg. A nem létező önerő igazolásával 1,2 milliárd forintos támogatási előleget hívtak le, ami a projektcégtől a tulajdonosok kapcsolt vállalkozásaihoz és magánszámláira vándorolt. Bár a befejezési határidő közeledtével kiírtak egy közbeszerzést, a beruházás nem valósult meg, a támogatási előleget pedig úgy tűnik, hogy nem a geotermikus projektre költötték. A hatóságok költségvetési csalás gyanújával nyomoznak.

Az Átlátszó megpróbálta megtudni, mennyiért adta el a Vértesi Erőmű Zrt. az erőművet, de nem adják ki az adatokat.

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.