K-Monitor Adatbázis

A Fidesz és a KDNP képviselőinek szavazatával, kétharmados többséggel elfogadta a parlament Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ez lényegében a vasútfejlesztésről Magyarország és Kína között megkötött nemzetközi egyezményt emelte a magyar jogba.

Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg az Országgyűlés, mert a mostani törvény szerint nem fordulhat bírósághoz az, akinek nem adják ki egy cég nyilvánosnak tekinthető adatát – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság. Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.

Úgy tűnik, azért került be a tao-támogatásokat szabályozó rendeletbe néhány új bekezdés, hogy a Felcsút bármikor újabb milliárdokhoz juthasson.

A jövő évi költségvetésből 3,5 milliárd forintot már el is különített a kormány, hogy kibővítse az eddigi meddőségi finanszírozást. Egyvalamit azonban nehezebb átlátni: Miért van szükség az egészhez magántulajdonban lévő meddőségi klinikák állami tulajdonba vételére? Lantos Gabriella szerint a lépéssel nem történik más, minthogy „az állam kiszorítja a piaci szereplőket a meddőségellátásból.” A magán meddőségi ellátás fokozatos megfojtásával a kormány „egy jól tejelő báránykát terel vissza az akolba”- fogalmazott Lantos, arra utalva, hogy a most megvásárolt meddőségi klinikák egytől egyig nyereséges vállalkozások voltak. Ugyanakkor az egész ügylettel kapcsolatban elterjedt annak a gyanúja is, hogy NER-közeli üzleti körök benyomulását készíti elő az állami pénzekkel mostantól még inkább kitömött meddőségellátásba. Ezt a feltevést erősíti Lantos Gabriella szerint az is, hogy a meddőségi ellátás központosított intézményrendszere 2022. december 31-ig állna csak fenn a Magyar Közlönyben megjelentek szerint.

Olyan törvénymódosítást terjesztett be a kormány, aminek még a vonatkozó előterjesztésben is eltitkolják az igazi hatását és célját. Ami nem más, mint az, hogy minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól.

A kormányközeli oligarchák kedvenc játékszere az úgynevezett magántőkealap. Emlékezhetünk erre az anonim kollektív formára, amely mögött elbújhattak korábban az MKB Bank vevői, szállodák, ingatlanok, energetikai cégek befektetői. Ha a honatyák elfogadják a vonatkozó törvényjavaslatot, ők a jövőben nagyon jól járnak, felügyeleti kontroll nélkül és olcsóbban bujkálhatnak.

Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, Ez a minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós minimumprogram megvalósítása melletti elkötelezettségét fejezte ki a Fővárosi Közgyűlés keddi alakuló ülésén. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag támogatták a képviselők, tehát ellenzékben a Fidesz politikusainak is megtetszett a javaslatunk, sőt, az állami hírügynökség és a közszolgálati média is tudósított róla.

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszk a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.