Nagy a csend a több mint fél évvel ezelőtt létrehozott Integritás Hatóság és Korrupcióellenes Munkacsoport környékén. A szervezetek jelentéseinek következménynélküliségére a munkacsoportból távozók kilépése figyelmeztet.
„Jelenleg Magyarországnak nincs korrupcióellenes stratégiája, és miközben a Munkacsoport lehetőséget kapott az új, hazai stratégia tervezetének véleményezésére, nem gondolom, hogy ez a szűk konzultációs folyamat helyettesíti a szakmai, üzleti és társadalmi szereplők szélesebb körével való egyeztetést. A Munkacsoport civil tagjainak észrevételei jelenleg nem nyilvánosak, épp úgy, ahogy a stratégiai tervezetet sem tervezi a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátani, a Kormány általi, júniusi elfogadás előtt közzétenni. Ez bármilyen stratégia esetében ellehetetleníti a végrehajtást. Egy korrupcióellenes stratégia esetében pedig azért aggályos, mert így az üzleti, civil és közszektor átláthatósága, az adóforintjaink felhasználásának hatékonysága nem fog javulni, nem lesz szélesebb azon közintézmények, politikusok, vállalkozások és állampolgárok köre, akik a közjót tartják szem előtt, akik tisztességesen működnek, kötnek üzletet és fizetik ki a gázszerelőt.”
A Transparency International Hungary, a K-Monitor és az Átlátszó delegáltja nemmel szavazott, két további civil tag tartózkodott az Integritás Hatóság mellett létrejött Korrupcióellenes Munkacsoport első éves jelentéséről szóló hétfői szavazáson. Az Átlátszó azért nem szavazta meg a rohammunkában készült jelentést, mert a kormányoldal nem támogatta az egyes kiemelt állami szervek sajtókapcsolatainak, pontosabban egyes sajtótermékek diszkriminációjának vizsgálatára vonatkozó javaslatunkat, és „civil álláspontként” jelenítette meg a közérdekű adatok megismerhetősége körében az elmúlt tíz évben sorozatosan megvalósított jogkorlátozásokat.
A Magyar Közlönyben kiadott kormányhatározatok alapján egy munkacsoport is létrejöhet, és független szakértőkkel világítják át a közbeszerzéseket.
