„Egyetértettünk abban, hogy a hatóságnak a mostaniaknál erősebb (nyomozati) jogkörökkel kellene rendelkeznie az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos rendszerszintű visszaélések könnyebb felderítése és megakadályozása érdekében. A jövőben az együttműködést konkrét ügyek mentén, a rendelkezésemre álló információk átadásával folytatjuk” – írta ki a Facebookra Magyar Péter, Varga Judit exminiszter exférje szerda este, miután találkozott Bíró Ferenccel, az Integritás Hatóság elnökével. Ezenkívül megköszönte Bírónak a konstruktív egyeztetést.
A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
Az Európai Központi Bank módszerét veszi át az MNB, mostantól jelezhetik a banki dolgozók, ha jogsértést találnak a saját munkahelyükön.
Nem, nem vagyunk jósok, nyílt titok volt az építészszakmában, hogy kik nyerik majd a pályázatot. A nyertesek valószínűleg behozhatatlan versenyelőnyt szereztek azzal, hogy – egyébként a közbeszerzési törvény előírásaival ellentétesen – a pályázat előkészítésében is részt vettek.
Az Európai Parlament október 29-én szavazott arról a határozattervezetről, ami politikai védelmet garantált az EU-ban Edward Snowdennek, mint az emberi jogok védőjének.
Van úgy, hogy az ember rájön, hogy valami jelentősebb disznóság folyik a környezetében, amit ellen valamit tenni kéne. Ismerünk például egy volt adóellenőrt, aki nem is olyan rég belefutott valamibe, amiről azt gondolta, hogy jelentősebb disznóság, és kitartóan próbálkozott azzal, hogy a rábírja azokat, akik tehetnek ellene, hogy tegyenek valamit.
Válaszként a közérdekű bejelentők fenyegetett helyzetére korrupcióellenes civil szervezetek bejelentővédelmi együttműködést indítottak.
Nincs örökre belénk ivódva a korrupció, de a kulturális minták megváltoztatásában az oktatásnak és a szabályoknak is nagy szerepe van – amiket persze be is kellene tartani – mondta a Mandinernek Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, akit a Quaestor-ügyről, az oligarchákról és a kormány korrupcióellenes stratégiájáról is kérdeztünk.
Önkormányzatoknál próbált munkát találni az áfacsalásokat feltáró volt adóellenőr. Horváth Andrást azonban nem akarják alkalmazni.
Elsősorban azoknak kívánunk segíteni, akik tudnak a korrupcióról, esetleg munkahelyféltésből vagy zsarolás miatt kényszerűen részt is vesznek benne, de a rendszer természetét ismerve nem mernek a nyilvánosság elé lépni – így foglalta össze Vágó Gábor korábbi LMP-s képviselő, hogy „harcostársaival” miért kíván antikorrupciós szervezetet alapítani.
