language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [614]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Tiltakoznak a Magyar Posta titkosítása ellen

Újabb támadást intéz az információszabadság ellen a kormányoldal – figyelmeztet az Eötvös Károly Intézet. Más civil szervezetek pedig nyílt levélben tiltakoztak a Németh Szilárd fideszes politikus által benyújtott törvénymódosítás ellen, amely szerint a Magyar Posta szerződései és a cég egyéb adatai a jövőben nem lesznek nyilvánosak.

Rejtélyes embereknek tartozik Lázár, Rogán és Szijjártó is

Több mint 340 millió forinttal tartoznak az országgyűlési képviselők meg nem nevezett magánszemélyeknek – összesített a Népszabadság. A legtöbb adósságot ismert fideszes politikusok – Lázár János, Szijjártó Péter és Kósa Lajos – halmozták fel. A képviselők banki tartozása meghaladja az egymilliárd forintot.

Még emelték is az állami cégvezérek fizetését a hatalmas botrány után

Bőkezűek vezéreikkel az állami erdőgazdaságok. Amióta a kormány lehetőséget adott rá, akár bruttó hárommillió forintot is meg lehet keresni itt vezérigazgatóként. S bár törvény kötelezi a társaságokat az információ közzétételére, a jogszabálynak ehhez a passzusához már nem igazán tartják magukat.

Végrehajtók L. Simonéknál

L. Simon László és feleségének vagyona alapján aligha lehet olyan kasszát találni náluk, ahonnan könnyedén elő tudtak volna rántani a földvásárlásaik ellenértékeként megjelölt 281 millió forintot. Panziójukban ugyanakkor a NAV illetékese akár szállóvendég is lehetne, annyi végrehajtást indított már a szervezet a cégnél.

Pontról pontra megcáfolták a kormányt, Lázár semmit nem akart mondani

Pontról pontra megcáfolták brüsszeli forrásaink a Paks II beruházás finanszírozásáról szóló miniszterelnökségi közleményt. Lázár János keddi brüsszeli tárgyalásain az egyik fő téma az atomerőmű-beruházás állami támogatását érintő uniós vizsgálat volt. A magyar miniszter nem tájékoztatta a sajtót brüsszeli tárgyalásairól.

Mindent megtudhatunk a Századvég 1,8 milliárdos üzletéről

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében kötelezte az MNB-t annak a mintatanulmánynak a kiadására, amely alapján a Századvég 1800 millió forintért elnyerte a jegybank konjunktúrakutatásra kiírt közbeszerzését.

EU-vizsgálat Paksról: Addig kozmetikázott az Orbán-kormány, amíg ki nem jött a matek

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a magyar kormánynak a paksi bővítés állami támogatása ügyében indított vizsgálat miatt írt levelet. A szöveg alapján a projekt kockázatait egyoldalúan magára vállaló kormány lehetetlen feladatra vállalkozik, amikor bizonyítani szeretné, hogy a beruházás állami támogatás nélkül valósul meg.
Találatok: [614]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>