K-Monitor Adatbázis

Jól emlékezhetünk, mi lett az öt évvel ezelőtti vizes világbajnokság olcsóságáról szóló ígéretekből: folyamatos, néha napi szintű drágulás, az elsőként bemondott ár nagyjából ötszöröse a végére, egy gyenge hónap a magyar turizmusban, de látványos vb. Most az infrastruktúra készen áll, és a szervezők ígérik, olcsó lesz a rendezvény. Átnéztük a 2017-es és a mostani költségeket, és arra jutottunk, Magyarország képes lenne arra, hogy olcsón rendezzen vizes vb-t, a kérdés az, hogy tényleg ez lesz-e a cél.

János szeptember elején közadatigénylésben kérte ki a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-től (MTÜ) az Őszi hacacáré elnevezésű koncertsorozat szervezésével kapcsolatos dokumentumokat. Az MTÜ egy 45 napos hosszabbítással reagált „a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva, ám Jánost ez nem riasztotta el. Válaszlevelében közölte az állami céggel, hogy az Alkotmánybíróság döntésének értelmében kötelesek pontosan megjelölni az adatigénylés által akadályozott feladataikat. Egyúttal azt is jelezte, hogy a NAIH-hoz fordul, majd ezután több levélben is rákérdezett, hogy mikor kapja meg végre a kért adatokat. Az MTÜ a 45 nap letelte UTÁN hosszabbított neki újabb 45 napot, de János nem hagyta ennyiben: közölte velük, hogy ez nem jogszerű. Alighanem megvan az év legkitartóbb adatigénylője.

A Magyar Turisztikai Ügynökségtől azt szerettük volna megtudni, hogy mennyit költöttek és kikkel szerződtek az augusztus 20-i államalapítási ünnep szervezése során, de úgy tűnik, új indok került elő az újságírói adatkérések lassítására. Most már nem a járványhelyzetre, hanem “a gazdaság COVID-válságot követő újraindításával kapcsolatos kiemelt feladataira” hivatkozva tolták ki – újabb – 45 nappal a válaszadási határidejét az augusztus 23-án beadott közadatigénylésünknek. Az Átlátszó jogászai szerint viszont az ilyen válaszhalogatás egy alkotmánybírósági ítélet alapján jogellenes.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

Többnapos, országos dínom-dánom várható augusztus 20. körül – elsőre úgy tűnhet, hogy sokszorosan bepótolná a kormány a tavaly a járvány miatt elmaradt nemzeti ünnepet, csakhogy már 2020-ra is ilyet terveztek, és ezt hivatalosan csak áttolták 2021-re. A Szent István Napokra keresztelt monstre állami fesztiválon mindent felvonultatnak a sörtől és Ákostól a katonai légiparádén át a tűzijátékig. A rongyrázásnak persze ára van: a rendezvénysorozatra nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint közötti összeget költenek el.

Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték.

Százezer forintot fizetett az infografikák darabjáért egy NER-közeli vállalkozásnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – derült ki a szerződésből, amelyet az MKIK költéseiről írt februári cikkünk után kaptunk meg a Parragh László vezette szervezettől. Az országos központ után megnéztük a területi iparkamarák költéseit is, ahol szintén akadtak nagyvonalúságra utaló tételek, és még Rogán Antal apósának üzlettársa is felbukkant.

A vizes vb szervezője annyit késett a beszámoló elkészítésével, hogy mire leadta, már az az eljárás is megszűnt, amit elvileg erre alapoztak.

A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.

Az eredeti tervek szerint ma kellett volna aláírni a szerződést a 2022-es kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális csarnok kivitelezéséről, amire Mészáros Lőrinc családi vállalkozása pályázik a legjobb eséllyel.