K-Monitor Adatbázis

Az alkotmányügyi szakbizottság után a héten várhatóan az EP plenárisa is támogatni fogja egy uniós szintű etikai testület felállítását, amely egyelőre hét EU-intézményben felügyeli majd a választott politikusokra és tisztviselőkre vonatkozó magatartási szabályok betartását.

A Mészáros Lőrinchez tartozó szénerőmű négy évvel ezelőtti állami, vagyis közpénzből történő felvásárlásának dokumentumairól van szó. Négyéves jogi hercehurca ért véget a Kúria döntésével, amely az ügyben a hatodik, és amely végleg helyt adott az MSZP-s Tóth Bertalan adatigénylésének.

A Magyar Lovassport Szövetség tulajdonában álló Lovassport Nonprofit Kft. saját szerződésében ismerte el, hogy teljes mértékben közpénzből finanszírozzák az olimpiai lovasprogramot, miközben a nyilvánosság előtt arra hivatkoztak a Szabad Európának, hogy az állami támogatás „elvesztette közpénzjellegét”. Hab a tortán, hogy mint megtudtuk, a szövetség hétmillió forintos kötbér megfizettetésével fenyegeti azokat, akik bármilyen gazdálkodási adatot (így közérdekből nyilvánosat is) nyilvánosságra hoznának a szervezettel kapcsolatban.

Másodfokon is pert nyert az Átlátszó, a Magyar Lovassport Szövetség cégének ki kell adnia, mire költött el 2,8 milliárd forint közpénzt a Csekonics programban, amelyet a lap szerint sok kritika ért lovas körökből.

Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak.

Információink szerint akár nagyságrendileg 12 milliárd forinttal is többe kerülhet majd a Sopronnál épülő elkerülő út alagútjának megépítése. A minisztérium közölte: zajlik a szerződés újratárgyalása. Mészáros Lőrinc egyik cégének szerződését is újratárgyalják, novemberben 17 milliárd pluszpénzt kaphatnak egy vasúti fejlesztésre.

Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a Fertő tavi beruházást. Az LMP két politikusának adott válaszában számonkérte, hogy miért nem zavarja őket a tó osztrák oldali beépítése. A miniszter szerint a kormány „a tó természetes és turisztikai szempontjai szerint tervezi újra a beruházást”. A tó beépítése ellen küzdő civil szervezet szerint e kijelentés fényében nehezen értelmezhető, miért adta be az Építési és Közlekedési Minisztérium változatlan tartalommal a korábbi tervanyagot környezetvédelmi engedélyezésre.

A hatóság újra kiadta a környezetvédelmi működési engedélyt a Fertő tavi vízitelepre, gyakorlatilag változatlan tartalommal – tudtuk meg egy helyi forrásunktól. 32 ezer négyzetméternyi épület, 131 ezer négyzetméternyi burkolat lesz, és több mint ezer autó parkolhat a korábbi zöldterületen.

A kormány elképesztő összegről mond le azért, hogy a Mol koncessziós cége mesés bevételre tehessen szert az új hulladékgazdálkodási rendszerben. Egy szakértői tanulmány szerint érthetetlenül viselkedik a magyar állam, és teljesen indokolatlanul kapta meg a Mol-csoport 35 évre majdnem az egész hazai hulladékgazdálkodást.

Az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit 17 milliárd forinttal toldhatják meg, miközben a műszaki tartalom jelentősen csökkenne egy nem nyilvánoskormányhatározat nyomán – értesült lapunk. A kormány kivenné a beruházást az uniós operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve azt.