K-Monitor Adatbázis

A Közérdekvédelmi Központ honlapján nyilvánosságra hozta az MVM Paks II. Zrt. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban kötött szolgáltatási és beszerzési szerződéseit, mivel azokat továbbra sem tette hozzáférhetővé az atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalat.

2014 ősze nehéz időszak volt az addig befolyásos kormányközeli üzletembernek, Heim Péternek. Több olyan – lehet, hogy csak furcsa egybeesésnek számító – ügynek is szereplője volt, amelyek hátrányosak voltak számára.

A Momentum Mozgalom kikérte az olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt.-től a cég összes szerződését. A párttá alakuló szervezet azonban csak egy listát kapott a partnerek nevével, a szerződések tárgyával és összegével, magukat a szerződéseket nem, ezért a Momentum pert indít. Arra kíváncsiak, pontosan mire költi a cég a pályázat előkészítésére szánt 15 milliárd forintot.

Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk itt érhető el. Mostani cikkünkből kiderül, hogy mit gondoltak az elemzők a minisztériumok félidei teljesítményéről 2012-ben. Már akkor figyelmeztettek a megállíthatatlan orvoselvándorlásra, a kulturális életben folyó harcok veszélyeire és a kormány rossz nemzetközi kommunikációjára.

Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk korábbi részeiben a cég közvélemény-kutatásairól, politikai kockázatokra figyelmeztető elemzéseiről és szókimondó bírálatairól írtunk. Mostani cikkünkből kiderül, hogy politikai csodafegyvert, a fiatal jobbikos és LMP-s szavazók visszahódításának lehetőségét láttak a sport népszerűsítésében.

Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk korábbi részeiben a cég közvélemény-kutatásairól, politikai kockázatokra figyelmeztető elemzéseiről és szókimondó bírálatairól írtunk. Mostani cikkünkben azt mutatjuk be, hogyan képzelték az egészségügy megreformálását. Vizitdíj helyett például orvosválasztási díj bevezetését javasolták, a szíre-szóra orvoshoz szaladgálókat pedig elrettentő hatású várólistával tartották volna otthon, vagy terelték volna magánorvoshoz.

Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk korábbi részeiben (itt, itt és itt) a cég közvélemény-kutatásairól és politikai kockázatokra figyelmeztető elemzéseiről írtunk, a legutóbbiban pedig arról, mennyire rossznak és károsnak tartották esetenként a kormány médiapolitikáját. Most a kultúrát érintő bírálatokat vesszük végig, a kormány kitüntetéspolitikájától a személyi döntéseken át a Magyar Művészeti Akadémiáig.

Többévnyi pereskedés után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk első, második és harmadik részében a cég közvélemény-kutatásairól írtunk, a negyedikben pedig arról, milyen politikai kockázatot láttak a kormány egyes intézkedéseiben. Mostani cikkünkben azt tárjuk fel, mennyire rossznak és károsnak tartották olykor a kormány médiapolitikáját, a közmédia működését.

Többévnyi per után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-csoport több tízezer oldalnyi tanulmányához. Cikksorozatunk első és második részében a cég közvélemény-kutatásainak oldalszám-szaporító trükkjeiről írtunk. A harmadik részben azt néztük meg, milyen kormányzati ötleteket szondáztak 2012 és 14 között, mostani cikkünkben pedig összeszedtük, milyen politikai kockázatot láttak a kormány egyes intézkedéseiben. Bírálatból pedig nem volt hiány: a rezsicsökkentés és a Klik veszélyeiről, költséges szavazatmaximáló lépésekről, fejetlenségről, rögtönzésről, szegényellenes intézkedésekről is írtak az elemzők.

Többévnyi per után lapunk hozzájutott az Orbán-kormány munkáját segítő Századvég-intézet több tízezer oldalnyi kutatásához és elemzéséhez. Cikksorozatunk első és második részében arról írtunk, hogy a 4,1 milliárdos munkában rengeteg dokumentum értelmetlennek, felesleges oldalszaporításnak tűnik. A harmadik részben viszont feltárul, hogy az érdemi kutatásokban milyen kormányzati ötleteket szondázott a cég, illetve milyen válaszok érkeztek a választóktól, amikor egy-egy emblematikus ügyről, például a stadionépítésekről vagy a Nemzeti Színház igazgatóváltásáról kellett véleményt mondani.