A szerényebb számítások szerint is a tízmilliárd forintot közelíti az összeg, ami eddig az olimpiai pályázatra ment el. A pályázati anyagok mellett a hazai reklámozásra költöttek nagyon sokat, az árak pedig menet közben egyre tovább nőnek.
Az év végi pénzesőből jutott a kultúrára is: 600 millió a Trianon-trauma ápolására, 400 millió az adófizetőknek tetsző irodalom kifejlesztésére, 1 milliárd a vidéki folyóiratoknak. A súlyos százmilliók mellett felbukkan egy szerény, de annál meglepőbb tétel: a Miniszterelnökség 27 milliót adott Ungvári Tamás két könyvének kiadására, a kedvezményezett a Scolar Kiadó Kft.
Költségvetési csalás gyanújával nyomoznak egy Tamásiban lebonyolított európai uniós projekt ügyében, amelynek célja a szegénységben élők helyzetének javítása volt – közölte Hegedűs Lórántné, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházása során jelentésében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Bizottság pedig 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.
Az EU Csalás Elleni Hivatalának jelentése már a brüsszeli bizottság asztalán van. A botrány tovább csökkentheti a dugódíj észszerű bevezetésének esélyét.
Budapest számára Barcelona a jó példa. A barcelonai olimpia igazi sikertörténet. A diktatúra utáni átmenetet zárta le Spanyolország az olimpiával, és nyitott új korszakot. A gazdaságnak, a turizmusnak és a katalán léleknek nagyon jót tett az olimpia, e nélkül a város nem tartana ott, ahol – nyilatkozza lapunknak Fürjes Balázs, a 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázat vezetője.
A 2017-es budapesti vizes világbajnokság központjául szolgáló épület tervezési és kivitelezési szerződésének módosításáról szerdán jelent meg hivatalos értesítés az Európai Unió hivatalos lapján. Eszerint a megrendelő az általa kért módosítások miatt a szerződés összegét nettó 38 500 683 065 forintról 43 360 412 036 forintra emeli.
A következő időszakban rettentően sok közpénzt oszt ki a kormány innovációs és kutatás-fejlesztési célokra. Ha ez nem kerül jó helyre, akkor szó szerint kidobunk az ablakon a stadionépítéseknél nagyságrendekkel nagyobb összeget, ami ráadásul a jövőbeli versenyképességünket garantálná. Ehhez képest a pénzosztás rendszere nem elég átlátható, sok cég úgy nyer százmilliókat állami pályázatokon, hogy teljesen profilidegen projektekkel pályázik, életképes pályázókat pedig mondvacsinált indokokkal elutasítanak. Azon pedig már meg sem lepődünk, hogy a támogatások jókora része kormányközeli oligarchák köreinél köt ki, és a vállalati K+F-nél Garancsi István kirívóan sok érdekeltségére bukkantunk.