K-Monitor Adatbázis

Nemcsak a magyar, a külföldi beszerzők is a legkülönbözőbb árakon adták el az azonos típusú lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A beszerzésekben nemcsak ez a közös, az is, hogy ugyanannyira átláthatatlanok. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költött el a KKM, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket csatoltak.

Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.

Másodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.

Ennek az intézménynek nem kell megküzdenie a köznevelési törvény béklyójával, viszont már az alapításához 2 milliárd forintot kap, méghozzá a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében.

Idén már a harmadik körben szabadulna meg nem lakás célú ingatlanoktól a fővárosi V. kerület. Noha az ellenzék kérte, a fideszes többség nem ment bele, hogy az elvileg évtizedek óta üresen álló 16 iroda- és üzlethelyiséget országos napilapban és ingatlaneladásos portálokon is meghirdessék.

Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést. A kormány máris több ezermilliárd forint értékű állami vagyont – épp ingatlanokat és részvényeket ruházott át az (egyelőre) főként felsőoktatási intézmények működtetésére létrehozott vagyonkezelő alapítványokba.

A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.

A rektor szerint a veszprémi egyetem nem kérte korábban a modellváltást.

Levélben tájékoztatta a külképviseleteket Balogh Csaba, a külügy államtitkára, hogy „a Kormány áttekintette a Magyar Állam stratégia lélegeztetőgép-szükségletét, és a szükséges mennyiség rendelkezésre áll. A fenti mennyiségen felül értékesíthető készlet áll rendelkezésre" – írják a nagykövetségeknek küldött október 21-ére datált levélben.

Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért. A legtöbb pénzt egy olyan cégnél költötték el, amely Orbán Viktor egyik főtanácsadójának köréhez köthető, a legszembetűnőbb pedig az árak közötti összevisszaság: egyetlen olyan azonos típusú gép sincs, amelyet az egyes beszállítók ugyanannyiért adtak el a KKM-nek.