A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.”
A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz.
A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.
Semmit nem kommunikált honlapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azzal kapcsolatban, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogalap nélkül marasztalta el egy ügyben a Médiatanács az ATV-t még 2012-ben. Furcsa választ adott a hatóság, hogyan lehetséges, hogy amikor valakit elmarasztal, azt bejelenti a publikumnak, amikor azonban kiderül, hogy a hatóság jogsértő határozatot hozott, azzal kapcsolatban már nem ad tájékoztatást.
Simonka György unokahúga és unokaöccse érdekeltségébe összesen tizenegy trafik tartozik, utóbbi 19 évesen fogott bele az üzletbe. A több tízmilliós hasznot hajtó dohánycégek papírjait Simonka ügyvéd barátja intézte.
Vasárnap délután az MTI fotósorozatából értesülhettünk róla, hogy kikerültek „a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakátok”.
Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg az Országgyűlés, mert a mostani törvény szerint nem fordulhat bírósághoz az, akinek nem adják ki egy cég nyilvánosnak tekinthető adatát – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság.
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt.
Kisvonatot szerzett be egy balatonboglári vállalkozó, és megújult a város kalandparkja is. Egy birtokunkba került dokumentum szerint a vállalkozó a két projektre 100 millió forintot egyedi támogatást kért a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Úgy tűnik, hogy meg is kapta, de ennek az ügynökség oldalán ennek azóta sincs nyoma.
A beruházás most 700 milliárd forintnál tart. Az építkezés iratait tíz évig titkosították.
Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád-vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között – mondta Varga Mihály pénteken, miután aláírta a beruházás elindulásához szükséges hitelmegállapodást.
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
A www.atlatszo.hu „Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját” című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.
A jogvédő szervezet közadatkéréssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga.
