K-Monitor Adatbázis

Molnár Gyula MSZP-s politikusként 2002 és 2010 között volt a főváros XI. kerületének polgármestere. 2010-ben elbukta az önkormányzati választást a Fidesz jelöltjével szemben, aki 2019-ig vezette a kerületet. Akkor viszont a DK-s László Imre, az ellenzék közös jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. László Imre 2022 óta foglalkoztatja tanácsadóként Molnár Gyulát, akinek kezdetben havi bruttó 800 ezer forintot, tavaly szeptember óta pedig havi bruttó 1,2 millió forintot fizet ezért az önkormányzat.

A közel három éve működő Európai Ügyészség idén március elején tette közzé a 2023-as évi munkájára vonatkozó jelentését. Az összesítés szerint az Ügyészséghez csatlakozott huszonkét EU-s tagállamon belül 1371 nyomozást indítottak a tavalyi évben, és 1927 folyamatban lévő vizsgálatuk volt. A rekorder mindkét kategóriában Olaszország lett 556 új és 618 korábban elindított üggyel. Magyarország további másik négy uniós országgal – Dániával, Írországgal, Lengyelországgal és Svédországgal – nem tagja az Európai Ügyészségnek, de ezekből az államokból is érkeztek bejelentések, és ezek az országok is érintettek voltak különböző nyomozásokban. Magyarország neve 80 ügyben merült fel tavaly, ami az öt nem-tag ország közül a legmagasabb szám.

Négy év alatt több mint 6 milliárd forintot nyert el különböző közbeszerzésekre az újbudai DK-s önkormányzattól a vesztegetésért letartóztatott Z. Zsolthoz köthető cégháló, egy friss szerződés alapján pedig újabb 8 milliárdhoz juthat a „kertészeti kartell” egyik tagja. A cégháló tagjait fideszes és ellenzéki önkormányzatok is finanszírozták, az egyik legjövedelmezőbb kifizetőhelyük pedig Újbuda volt, ahol az elmúlt ciklusban Z. Zsolték négy nagy cégéből három is tarolt a közbeszerzéseken.

Orbán Viktor európai politikai kampányát több közpénzből finanszírozott szervezet támogatja. Idei 4,25 milliárdos támogatásából az Alapjogokért Központ akár 1,15 milliárd forint közpénzt is költhetett a leginkább kampányindítóra emlékeztető magyarországi CPAC-re. A 694 milliós támogatást kasszírozó European Conservative választási propagandakiadvánnyal készült a kampányra. A támogatásokat csatornázó Batthyány Lajos Alapítvány idén 10,7 milliárd forintnyi szétosztható közpénzt kapott.

Tavaly év végén hangzott el először, hogy várhatóan minden idők legdrágább magyar hídja épülhet meg Mohácsnál a közeljövőben. A 300-320 milliárdos összegről a makói Rádió7-nek adott interjújában beszélt Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter által megjósolt számok mára valósággá váltak, hiszen megjelentek a beruházásra kiírt tender legfrissebb dokumentumai. Ezek szerint a legolcsóbb, nettó 294 milliárdos ajánlatot (a Szijjártó Pétert megjachtoztató) Szíjj László Duna Aszfaltja adta, így elvileg ők végezhetik el az útépítést is magába foglaló munkálatokat.

A Mátyás-templom mellett található ingatlan rekonstrukcióját 2018-ban nyilvánította nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé a kormány. Azóta tevékenykedik a helyszínen a kapcsolódó munkákat végző WHB Kft. és Garage Kft. párosa, ami 2021-ben nettó 54 milliárd forintos ajánlattal elnyerte az épület eredeti állapotba történő visszaállítására kiírt tendert is. A projekt azóta viszont már többször drágult, jelenleg nettó 61 milliárd forint felett áll a számláló.

Bár a tavalyi pénzügyi beszámolót még nem tették közzé, több jel is arra utal, hogy most épp nem szárnyal annyira a Mészáros Lőrincék által pár éve létrehozott sportmárka, a 2Rule (ejtsd: turul). A Magyar Sportmárka Zrt. ugyanis nemrég mindkét fióktelepét bezárta, és a webshop sem működik. A Mészáros Csoport érdeklődésünkre megerősítette az információkat, ugyanakkor részleteket nem árultak el. Így viszont a cégcsoport nyári akciója, melynek során 70 ezer 2Rule-terméket adományoztak el, egy kicsit más megvilágításba került.

A borsodi szénmedence barnakőszén-vagyonának kitermeléséért felelős Ormosszén Zrt.-t 2022 végén vette meg az állam. Az adásvételi szerződést és a vételárat eddig titkolta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., de pereltünk a közérdekű adatokért, és nyertünk a bíróságon. Az állami cég ezután végre elküldte a megállapodást, amelyből kiderül, hogy közel 4 milliárd forintot fizettek az Ormosszénért, amelynek a többségi tulajdonosa a „baloldal vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás volt. A dokumentumban szerepel egy másik vállalat is, ám az arra vonatkozó információkat kitakarták.

Polt Péter legfőbb ügyész feljelentéskért értékelte a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, történt-e jogsértés Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egyik friss tenderének kiírása és lebonyolítása során. Az érintett közbeszerzési eljárásról lapunk írta meg pár hete, hogy már a felhívás közzétételekor meg lehetett jósolni, ki fogja elnyerni a tendert. Ez pedig felveti annak gyanúját, hogy kiírás több okból is versenykorlátozó lehetett.

Tavaly nyáron indítottuk közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak vagy egyenesen versenykorlátozónak látszó tendereket. Előzetes számításaink azóta többször is beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy alig akadt jelentkező, vagy az eljárás eredménytelen lett. Most három újabb esetet mutatunk be, amelyeknél egyértelműek voltak a red flagek, és ismét igazunk lett. Az egyikben a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton is felbukkan, amely maximális pontszámot kapott az értékelésnél, mégsem nyerte el a tendert.