K-Monitor Adatbázis

Kiderült, hogy a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Samsung SDI Magyarország Zrt.-re kiszabott büntetések nagy részét eddig eltitkolta a lapunk elől. Nem 6, hanem 17 alkalommal bírságolták meg a céget –főként tűzvédelmi szabálysértések miatt. A jelentésekben megtaláltuk, hogy mi okozta a gyárban az egy évvel ezelőtti tüzet: 36 akkumulátor gyulladt ki. A 3-4 millió forintos büntetési tételek hatástalanok – a határozatok szerint a Samsung évről évre elköveti ugyanazokat a jogsértéseket. Az egyik, eddig eltitkolt hatósági dokumentum kimondja, hogy több mint ezer munkavállaló került veszélybe a gyárban. 

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

December elején újabb szakértői egyeztetést tart az Országos Atomenergia Hivatal és az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal, amelyen információink szerint ismét téma lesz a paksi földrengésveszély kockázata. Az osztrák szakértők szerint nem voltak megfelelőek a Paks II. engedélyezési folyamata során elvégzett geológiai kutatások, és ezen aggályukat többször megosztották az illetékes magyar szervekkel. Az Átlátszó 2017-ben perelte ki a kutatási eredményeket, amelyek komolyan megkérdőjelezik a Paks II építésére kijelölt terület alkalmasságát, ugyanis az földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalon fekszik.

Egy évvel ezelőtt bőkezű, 50 milliárdos támogatást rendelt a magyar kormány az Iváncsán létesülő akkumulátorgyár infrastrukturális beruházásaihoz. Az összeg azóta tovább nőtt: a Mészáros és Mészáros Zrt. plusz 2,6 milliárd forintot kapott a gyárat kiszolgáló víziközművek megépítésére, de az útfejlesztések plusz 40 milliárdja sem szerepelt az eredeti rendeletben. A negatív környezeti hatásokkal viszont csak az üzemelés megkezdése után szembesülnek majd a lakosok – vélik a beruházás helyi kritikusai. 

A korábban Club Aliga, jelenleg pedig Aligaliget néven futó projekt természetrombolással járna – állítják az építési terveket régóta kritizáló civilek. A beruházó ugyanis 180 méter hosszú szállodát húzna fel a mesés panorámájú partfal tetejére, aljára pedig villaépületeket építene. E célból megcsonkítaná Aliga ikonikus magaspartját: a felső részét „leborotválná”, és megbontaná az alját is, hogy nagyobb területen épülhessenek meg a tervezett villaépületek. Mindezt „közösségi érdekre” hivatkozva, a veszélyes partfal stabilizálásának szükségességével indokolják. A civil szervezetek azonban – akik éppen az instabil partfalra tervezett építkezést tartják veszélyesnek – újabb szakmai érveket sorakoztattak fel a beruházás természetkárosító és tájképromboló elemei ellen. A végső szót a környezetvédelmi hatóság fogja kimondani, erre azonban még mindig várni kell.

Csak olyan egyszerű dolgokat szerettünk volna megtudni, hogy hány fát vágtak ki a látogatóközpont miatt, hány állat él a vadasparkban, és mekkora árbevételre számítanak az Erdő Háza nevű létesítményben, de egyelőre még nem sikerült. Az illetékes erdőgazdaság ugyanis megtagadta a közadatigénylésünket arra hivatkozva, hogy szerintük egy közérdekű vagyonkezelő alapítványra (KEKVA) nem vonatkozik az Infotörvény, nekik pedig a Soproni Egyetemet működtető alapítvány a tulajdonosuk, ezért nem kell válaszolniuk. Ez az első eset, amikor egy KEKVA tulajdonában lévő cég próbál kibújni a közadatok kiadása alól, de nem hagyjuk, a NAIH-hoz fordultunk.

Hiába rendelt el változtatási tilalmat a szentendrei önkormányzat azokra az Annavölgyben és a Lajos-forrás közelében lévő ingatlanokra, amelyek tavaly áprilisban a Hauszmann Alapítvány tulajdonába kerültek. Egy december végi kormányrendelet szerint ugyanis kiemelt beruházásként fog sor kerülni építkezésekre az alapítvány tulajdonába került 5,5 hektárnyi, Natura 2000-es besorolású telkeken. Ráadásul a rendelet még egy újabb 90 hektáros, szintén természetvédelmi védettségű ingatlant is „beruházási célterületként” határoz meg. Az „Annavölgyi fejlesztések” pontos terveiről azonban hiába kérdeztük az Alapítványt. Időközben viszont megindult egy, a beruházás helyszínén megépülő szakiskola gyorsított engedélyezési eljárása.

Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni.

A Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt. (SFTFN), a beruházást irányító állami cég másodszor is nekifut a fertőrákosi tópart beépítésének, a visszavont tender után két héttel, karácsony előtt kiírta az új közbeszerzést. Az SFTFN ezúttal sima nyílt eljárásban, 2022. január 20-ig várja a jelentkezőket. A lényeg változatlan: 34 ezer négyzetmétert akarnak beépíteni a Natura 2000-es területen.

Több el nem készült földhő-erőmű, vitatott orvostechnikai üzem, végrehajtás alá került projektcégek – ezek mind részei a Hadházy Ákos által a „geotermikus energia királyának” nevezett Kovács Imréhez köthető céghálónak. Az EU-Fire EGS Kft. és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években több milliárd forint közpénzt kaptak a legkülönfélébb projektekre. A legutóbb pár hónapja kötöttek szerződést a kormánnyal annak ellenére, hogy eddig a legköltségesebb beruházásaik jellemzően elakadtak.