K-Monitor Adatbázis

A 2020-as 6,1-ről 44 forint/kWh-ra nőtt a posta gázdíja 2022-re, ez közadatigénylésünk nyomán derült ki. A posta a rezsire hivatkozva zárt be számos egységet, ami nem is nyitott újra. Ennek legkevésbé sem örülnek a kis falvak lakói. A posta rezsiszámai egy dologra mégis rámutatnak: a lakossági rezsicsökkentett ár mítoszára.

Pereltünk és nyertünk: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak ki kellett adnia, pontosan mit tartalmaztak az uniós pénzből osztogatott, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokra vonatkozó keretszerződés mellékletei. Ezekben rögzítették 2017-ben, hogy a közbeszerzés nyertesei milyen áron kínálták a rászorulóknak szánt csomagba tett élelmiszereket. Brutális túlárazást mutatnak a számok.

Az ma már nem igazán kérdés, hogy ki nyeri el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lefolytatott egyes közbeszerzéseket, legfeljebb az, hogy pontosan mire mennyit költenek az egyes szervezetek. A hivatal első negyedéves tájékoztatójából többek között kiderült, hogy a Puskás Arénában megrendezésre kerülő foci Európa-liga döntő rendezvényszervezési feladatai 392 millióra rúgnak. A kormánykedvenc Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) pedig 2,4 milliárdot költ rendezvényekre. A kivitelezői feladatokat minden esetben Balásy Gyula cégei kapták.

Nem láthatták előre, hogy a TFSE felnőtt férfi futsalcsapata feljut az NBI-be, ezért nem is terveztek be bizonyos műszaki elemeket a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai sportlétesítményének fejlesztésébe. De mivel a csapat sikerrel vette az akadályt 2021 nyarán, a csarnokot is alkalmassá kell tenni az első osztályú mérkőzések rendezésére. Többek között ezzel indokolták, hogy ismét drágult a beruházás, amelynek Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je a kivitelezője. A költségek az eredeti tervekhez képest így már 3,5 milliárd forinttal nőttek. Igaz, közben a futsalcsapat ki is esett az NBI-ből.

Az Átlátszó által bemutatott nyírmártonfalvai lombkoronasétány hamar szimbólumává vált az uniós pénzből megvalósított teljesen értelmetlen beruházásoknak. Azonban a sétányt volt mire építeni, és itt most nem a fátlanított pusztára gondolunk, hanem arra a hagyományra, hogy végtelenül fölösleges dolgokat valósítottak meg az Európai Uniótól nyert összegekből. Összeszedtünk ezekből párat, amelyeket alább be is mutatunk, de biztos van olyan, ami elkerülte a figyelmünket. Így olvasóinkhoz fordulunk: jelezzék még, ha szerintük valami nagyon fontos fölöslegesség kimaradt az összeállításból.

A Nemzeti Bank ingatlanos cége 2020-ban kezdte megvásárolni kortárs magyar alkotók műveit. 2021 őszétől a program döcögni kezdett, és azóta alig vettek valamit. Most március végén azonban elindítottak egy közbeszerzési eljárást a tavaly év végén elhunyt Bak Imre négy festményének beszerzésére. A hivatalos iratok szerint az eladó 289 millió forintot kér a képekért, vagyis egy darab bő 72 millióba kerülhet, ha az üzlet létrejön.

A fideszes Deutsch Tamás által elnökölt sportegyesület Budapest VIII. kerületében, a Kerepesi úton egy közel 95 ezer négyzetméteres telken gigantikus sportparkot épít. Lesz multifunkciós csarnok VIP-részleggel és sakk-bridzs szakosztállyal, valamint mélygarázs, szabadtéri pályák, kültéri fitnesz és játszótér is. A kivitelezést a Bayer Construct Zrt. nyerte, ami eddig csak alvállalkozóként vett részt hasonló projektekben, tulajdonosa egy ideje azonban Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével üzletel. A beruházást valószínűleg az állam fizeti közpénzből, de ezt nem mondták ki egyértelműen. A kormány csak a sport „nemzeti és közösségi érdekek mentén” való kiemelt támogatásáról beszél.

Hivatalos bejelentést, kivizsgálás iránti kérelmet küldött a Transparency International Magyarország az Integritás Hatóságnak a „részben erdő nélküli lombkoronaösvények” ügyében. Bejelentésükben az Átlátszó tényfeltáró cikkére hivatkozva azt írják, hogy az ismertté vált esetekből arra lehet következtetni, hogy az Európai Unió által biztosított források felhasználásával megvalósuló egyes projektek kiválasztása során „rendszerszintű hibák fordulnak elő”. Hadházy Ákos és Donáth Anna hasonló tartalmú bejelentéssel fordultak az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz.

Az 1875-ben épült kastély felújítása három évig tartott és bő 3 milliárd forintba került. Az összeg felét az Európai Unió biztosította. 2022 márciusában kormánypárti politikusok avatták fel az ingatlant, olvasónk fotói alapján azonban a külső homlokzat már rossz állapotban van. A beruházásért felelős Nemzeti Örökségvédelmi és Fejlesztési NKft. szűkszavúan reagált az Átlátszó megkeresésére.

Három éve kezdte az MNB-Ingatlan Kft. kortárs magyar festők alkotásait megvásárolni. Legutóbb tavaly áprilisban vettek festményeket, de a közbeszerzési értesítő szerint most tovább bővítenék a gyűjteményüket. Ezúttal Bak Imre négy művét szemelték ki, ám az eladó nevét és a becsült árat kitakarták az iratokból. 2020-ban egyébként már vettek Bak-festményeket: 17 darabot összesen 165 millió forintért.