K-Monitor Adatbázis

Balog Zoltán 2016-ban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány által elfogadott Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia 123 kollégiumot érint, és több mint 37 ezer férőhely felújítását és létesítését teszi lehetővé. „Ez egy ambiciózus vállalás, hat évünk van arra, hogy ezt megvalósítsuk” – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának akkori minisztere. A program év végéig tart, ennek apropóján kikértük a szerződéseket a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, hogy megtudjuk, milyen eredmények születtek a stratégia keretein belül.

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.

Több száz, Natura 2000 jelölésű, fokozottan védett homoki kikerics átültetése maradhatott el a gödi akkumulátor-gyár csatornázási munkálatai közben. Az ügyben a kormányhivatal tájékoztatása szerint közigazgatási hatósági eljárás van folyamatban, az átültetésre kijelölt virágok eszmei értéke összesen több mint 40 millió forint. A Samsung-gyár vízellátását és szennyvíz-elvezetését a magyar állam 32 milliárd forint közpénzből finanszírozza.

Közel 62 ezer forintba került minden egyes tábla, amit a Magyar Közút Zrt. a megyék vármegyékre való átkeresztelése miatt cserélt újra. A névváltást elrendelő tizenegyedik alkotmánymódosításról a kormány tavaly nyáron döntött, a különadók és megszorítások sora mellett. A teljes költségekről azonban fogalma sincs, majd csak később derülnek ki.

Két projektre összesen közel 30 milliárd támogatást kapott a sokszor csak Orbán kedvenc egyetemeként emlegetett Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Az NKE az Átlátszó érdeklődésére elárulta: a szabálytalanságok miatt a két projekt költségvetését összesen 24%-kal csökkentette az Irányító Hatóság. Információink szerint ugyanakkor a pénzügyi korrekcióból adódó fizetési kötelezettség egy részét, több mint 1,6 milliárd forintot minden valószínűség szerint nem az egyetemnek kellett rendeznie.

Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

Tavaly április 11-én jelentette be a Közbeszerzési Hatóság, hogy különböző gyanúokok miatt vagy fél tucat ügyben büntetőfeljelentést tett az illetékeseknél. Néhány nap múlva konkrétan meg is nevezték az M4-es autópálya-projektet, ahol súlyos visszaéléseket és offshore-cégeket találtak. Közel egy évünkbe telt, mire megszereztük a Közbeszerzési Hatóságból a feljelentésre vonatkozó adatokat. Ezekből az látszik, hogy a Hatóság blöffölt: az Európai Bizottság által megfogalmazott kartellgyanú ellenére a 100 milliárdos projektben valójában nem találtak semmit.

A Fidesz rogánista köre mindent járó malmocskaként használja az állami Eximbankot, mintegy konkurenciát teremtve (a formálisan legalábbis) a nagy vetélytárs Lázár János alá rendelt MFB-nek. Az ismertebb hitelek: a most visszafizetett Vajna-féle tévévásárlási hozzájárulás, a Garancsi-féle Kopaszi-gát, a Mészáros-közelbe zsilipelő szállodalánc finanszírozása, és így tovább. Ezek mellett eddig kevesebbet vagy éppen semennyit sem emlegetett tételekre is bukkantunk: milliárdos hitelt kapott például a kormánybarát izraelita felekezet, a Köves Slomó-féle EMIH baromfifeldolgozója is, de hiteleznek repülésszimulálást, diósgyőri fantomkohót és L. Simon-közeli agrárbizniszt is. Repkednek a milliárdok a részben a nemzetközi tőkepiacról finanszírozott állami pénzintézetnél.

Százmilliárdos károkat okoz, de az ellene való közdelem forrásainak nehezen találni a nyomát a költségvetésben. Mi az? A 2016-os költségvetés sem ismeri a korrupció szót, viszont a Nemzeti Védelmi Szolgálatot egy fél stadion árából tényleg felturbózzák.