K-Monitor Adatbázis

Augusztusban indítottuk a közbeszerzés-figyelő cikksorozatunkat, amelyben egy közbeszerzési szakértő segítségével már a kiírásnál megpróbáljuk elcsípni és bemutatni az irányítottnak, illetve versenykorlátozónak látszó tendereket. Ezúttal két olyan esetről számolunk be, ahol az előzetes számításaink beváltak: vagy az általunk megtippelt cég nyert, vagy az eljárás eredménytelen lett, mert senki sem nyújtott be ajánlatot. Vélhetően éppen a szűkre szabott feltételek miatt.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda június végén írt ki közbeszerzést 2026 végéig tartó kormányzati szakpolitikai tanácsadásra. A tenderre mindössze két kormányközeli szereplő jelentkezett: a Századvég-csoport alapítványa és két Nézőpont-közeli cég. A majdnem 24 milliárd forintos tanácsadói megbízást október végén a századvégesek nyerték, de a nézőpontosok sem panaszkodhatnak, mert korábban ők vittek el egy 22 milliárdos munkát, ami szintén 2026 végéig tart.

A NER-milliárdos Garancsi István médiacége, az ESMA Reklám Zrt., valamint a Tasnádi László érdekeltségébe tartozó Sys IT Network Zrt. nyerte a fővárosi lámpaoszlopok hasznosítására kiírt pályázatokat – adta hírül nemrég a 24.hu. Bár a Fővárosi Közgyűlés nem szavazta meg, Karácsony Gergely saját hatáskörben eljárva mégis érvényesnek nyilvánította a tendereket. Az Átlátszó által feltárt információk szerint a tender több sebből vérzett: egyrészt szakértőnk szerint a Főváros megkerülte a koncessziós eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Másrészt a Sys IT Network jogelődje fontos szereplője volt az elmúlt évek egyik legnagyobb fiktív számlagyáras bűncselekményének. Harmadrészt, a reklámtenderen szeretett volna elindulni a (baloldali kötődésűnek mondott) Hungaroplakát Kft. is, de állításuk szerint az alkalmassági feltételek úgy lettek megfogalmazva, hogy nem tudtak versenybe szállni. Az ESMA korábbi tulajdonosa, a szocialista kötődésű Bleuer István szerint a Főváros bizonyára tudatosan, testre szabottan írta ki a pályázatot, ugyanakkor véleménye szerint nincs is ma másik, erre a munkára felkészült cég. Reklámpiaci szakértők szerint ugyanakkor a Főváros saját hatáskörben is felépíthetne egy erre alkalmas szervezetet.

„A kormány már egy világjárványnál is a betegeken akar keresni?” – kérdezte a Parlamentben 2009-ben Kupper András, majd szót emelt a 40 százalékos profit ellen. A koronavírus-járvány során viszont a volt fideszes politikus által egy hete vezetett cég kapott 1,5 milliárdos megbízást. Végül 49 százalékos profittal, közel 800 milliós osztalékkal zárták a 2020-as évet. Újabb részlet a kormány által a Covid idején közbeszerzés nélkül elköltött százmilliárdokról.

A Klebelsberg Központ szeptember végén hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indított a KRÉTA moduljainak terméktámogatására. Nem volt nagy izgalom: a szoftver kizárólagos jogai miatt csak annak kifejlesztőjét hívták meg a tenderre. A megbízást természetesen el is nyerte a cég, amelynek tulajdonosa Palkovics László ex-miniszter barátja. A szerződés értelmében a vállalkozás 2025 január végéig nettó 3,7 milliárd forint közpénzt kap a KRÉTA-modulok óvodákban és nem állami fenntartású köznevelési intézményekben történő kötelező bevezetése kapcsán. Az ügyben a Közbeszerzési Hatóság megállapította, hogy az államnak köszönhetően a KRÉTA gyakorlatilag kiirthatatlan a közoktatásból, és nincs más, reális alternatívája.

Egyedüli ajánlattevőként a Museum Complex Kft. (MC) nyerte az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában és átmeneti kezelésében lévő műtárgyak raktározási és szállítási feladataira kiírt közbeszerzést. Az egykor állami, jelenleg Polgár Tibor tulajdonában lévő – kormányközelinek tartott – cég nem először jut komoly közpénzes megbízáshoz.

Brüsszelezik az agrárkamara, de arra nem válaszol, hogy a hazai tiltás ellenére hogyan jöhetett ukrán gabona Magyarországra. És nem csak a kamara néma, a NÉBIH sem válaszol kérdéseinkre, amiket az Ukrajnából érkező import kapcsán tettünk fel. Az Eurostat adatai szerint 2022-höz képest idén fele annyi gabona érkezett hazánkba Ukrajnából, jó ideje viszont semmi: mivel nálunk a legalacsonyabb az ár. Vagyis a piac megoldotta az ukrán gabonaproblémát.

Másfél évvel a 2022-es országgyűlési választást követően utánajártunk, hogy halad az ajánlásgyűjtés során tapasztalt bűncselekmények kivizsgálása. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása alapján a több tucat, rendőrséghez beérkező ügy többségét elutasították, megszüntették vagy felfüggesztették a nyomozást – vádemelésre az ügyek csupán negyedében került sor. Az eljárások egy részét pedig a mai napig nem zárták le.

Országos hatókörű szervezetet hoztak létre azok a civil egyesületek és csoportok, amelyek eddig különböző településen tiltakoztak a hazai akkumulátorgyárak környezet- és egészségveszélyeztető működése ellen. A résztvevők szerint a kormány kizárólag a gyártókkal – főként távol-keleti cégekkel – tárgyal az akkumulátor-iparág felfuttatásáról, miközben az érintett településen élőket, a helyi civil szervezeteket és önkormányzatokat teljesen kizárja a döntéshozatalból és az egyeztetésekből. A civilek szerint viszont a növekvő számú, ráadásul szabálytalanul működő akkus üzemek komoly kockázatot, sőt fenyegetést jelentenek Magyarország minden lakosa számára.

A közérdekű információkhoz való hozzáférés az újságírók és az állampolgárok számára egyaránt a hatalom egyik legfontosabb fékeként szolgál. Elméletileg minden közép-európai országnak van információszabadságról szóló törvénye, de a gyakorlatban ezek nem mindig érik el céljukat. Az állami intézmények sok esetben ugyanis igyekeznek elkerülni az információk kiadását, ami hosszadalmas perekhez vezet.