K-Monitor Adatbázis

Lassan befejeződik a nem-kormánypárti média felvásárlása, miközben másfél év alatt szinte a semmiből felépült az új, Simicska-cégek nélküli orbánista médiaportfólió. Az 1 milliósra mért elérésű Origo mellett a TV2, az új bulvár-portfólió, az ugyancsak egymillió olvasót elérő vidéki laphálózat és a szépen hálózatosodó rádióadók sosem látott, politikailag homogén tulajdonosi struktúrájú médiabirodalommá állnak össze. Az akvizíciók és a működtetés költségeit részben a magyar költségvetésből átcsatornázott pénzek, részben a tulajdonos stróman-oligarcháknak juttatott uniós finanszírozású projektek haszna fedezi.

Heinrich Pecina, a Népszabadságot a hétvégéig megjelentető, majd bizonytalan időre bezáró kiadó tulajdonosa időt nyerhet osztrák bűnperében – a magyar hatóságok nem biztos, hogy kapkodni fognak, amennyiben jogsegélykérelem érkezne Bécsből, ahol Pecinát sikkasztással vádolják. Akár ez is lehetett az egyik meggyőző érv, ami miatt Pecina elvégezte a piszkos munkát a feltételezett leendő tulajdonos, egy Mészáros Lőrinchez közel álló vállalkozás helyett. A pénzügyi veszteséggel érvelés pedig ebben a formában egy ordas nagy kamu, ezt mindjárt igazoljuk is.

Nem halad olyan könnyen a Népszabadság kiadójának Fidesz-közelbe zsilipeltetése, mint kezdetben tűnt. A szándék tudomásunk szerint továbbra sem veszett el, de a hangsúly sokkal inkább a vidéki napilapok csomagján van – kellhet a 2018-as választásokra, vélik a Fidesz legfelsőbb agytrösztjében legalábbis.

Az Orbán–Simicska oligarchaháború még a Népszabadság sorsára is hatással lehet. A megtépázott, de továbbra is piacvezető országos politikai napilap iránt, ahogy annó hírlett, valóban érdeklődött a kegyvesztett bizalmas, most azonban már más szelek fújnak.