K-Monitor Adatbázis

Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.

Támogassuk Orbán Viktor programját, állítsuk meg a bevándorlást! – kiált ránk a Fidesz választási plakátja minden utcasarokról. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik a háború, a terror, a szenvedés elől menekülnek. A befektetőket, akik a „keleti nyitással” ámítják a magyar kormányt, akik arannyal hímzett királyi párnákat hoznak a miniszterelnöknek, nem kerítés várja, hanem kivételes bánásmód, számtalan előny, aminek az árát mi fizetjük meg, magyar adófizetők. Akkor is, ha egykori kommunista politikai és talán titkosszolgálati kapcsolat is feldereng a háttérben. Az itt következő hosszú történet erről szól. Kőszeg Ferenc cikke.

Közadatigénylésben kértük ki, hogy 2010 óta milyen ingatlanokat kiknek adott át az MNV ingyen. Az adatok szerint ilyen épületből és épületrészből országszerte 1152 van, melyeknek összértéke jelenleg 42,5 milliárd forint. Térképen és grafikonokon mutatjuk meg, hogy hol, milyen, mekkora értékű ingatlanokat adott át a magyar állam térítésmentesen, és kik kapták meg őket.

Mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható és a büntethetőség is elévült, nem történt felelősségre vonás a Budapest Szíve Programmal kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által jelzett visszásságok miatt a magyar hatóságok részéről. Ez volt a nyomozás megszüntetésének indoka, a sajtóban megjelent hírek szerint azonban a kormány mégis fizetett az Európai Uniónak azért, hogy az ügy lekerüljön a napirendről. A büntetés pontos összegéről hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, megkeresésünkre nem reagáltak.

A troli-végállomás megszüntetésével megújul Budapest belvárosában a Podmaniczky tér, a munkát a Penta Kft. végezheti el. A Vörösmarty teret szintén a gödöllői cég varázsolja újjá 2,3 milliárd forintért.

Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik. A honlapjukon nincsenek ilyen közérdekű adatok, az adatigénylésünkre nem válaszoltak, de végül a NAIH segítségével sikerült információkat szereznünk.

Több milliárd forint számlapénze van Hódmezővásárhelynek, Márki-Zay Péter mégis csődről beszél. A két állítás nem zárja ki egymást, ugyanis a pénteki közgyűlés előkészítő anyagából kiderül: a város legtöbb forrása célhoz kötött, miközben már 1,6 milliárd forint szállítói tartozást görget Hódmezővásárhely. A városvezető hitel-felvételt tervezett, de ezt a fideszes többségű közgyűlés megvétózta. Patthelyzettől és egymás hibáztatásától hangos Hódmezővásárhely.

Ujvári Imre, Tiszafüred polgármestere a saját nagymamáját jelölte ki egy olyan önkormányzati lakás bérlőjének, amelyet nem sokkal korábban félmillió forintért újíttatott fel a város. A döntést a polgármester a képviselő-testület tudta nélkül hozta, ezzel a rokonai olyan családokat is beelőztek, akik évek óta várólistán vannak. Ujvári szűkebb családja valamivel több mint egy év alatt a második önkormányzati lakást szerezte meg,

23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel. Teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalait: meghökkentő, hogy mennyire eltérően értelmezik az erre vonatkozó törvényt.

Közösségi tervezéssel fog kialakulni a Római-part arculata – már ha hihetünk a III. kerületi önkormányzat kampányának. Sajnos azonban nemcsak az eddigi csúnya taktikázás utal arra, hogy a kerület vezetése megint az időhúzásra játszik: a mostani feltételek alapján ugyanis a „közösség” „tervei” semmilyen relevanciával nem bírnak a lényeget, a Római sorsát meghatározó gát nyomvonalát, vagy akárcsak a part használati funkcióit illetően. Ráadásul az önkormányzat csendben életre hívta a maga „civil” szervezetét, amelyik nyilván ugyanolyan joggal nyilvánít majd véleményt, mint a közhatalomtól független civilek.