K-Monitor Adatbázis

Rákellenes sárgabarackmag, fitneszedző feleség által megszerzett állami földterületek, saját panzióhoz vezető közút közpénzen és számos Velencei-tó parti biznisz – ezek kísérték L. Simon László író, költő, borász politikai pályafutását. Az ív néhány nappal ezelőtt tört meg, amikor egy sajtótájékoztatón jelentették be a menesztését az államtitkári posztról, miközben L. Simon épp magyar őshonos fajtájú kutyák bronzszobrait avatta fel. A döntés pontos okairól csak találgatások vannak.

Az erzsébetvárosi bérlakásbizniszről szóló cikkünk megjelenése előtt megkerestük kérdéseinkkel a VII. kerületi és a Fővárosi Önkormányzatot is, ám egyikük sem reagált. Néhány nappal később megjelent az interjúnk azzal a jogásszal, aki felfigyelt az ügyre, és miután jelezte a visszásságokat a feletteseinek, kirúgták a Főpolgármesteri Hivatalból. A cikk megjelenését követően néhány órával megérkezett a Fővárosi Önkormányzat válasza a korábbi kérdéseinkre.

Közismert, hogy Mészáros-féle cég lettünk – mondta az Átlátszónak egy neve elhallgatását kérő, a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.-nél dolgozó, ám munkakörét meg nem nevező informátorunk, akivel titokban, nem nyilvános helyen találkoztunk.

A VII. kerületi önkormányzat 2014-ben és 2015-ben több Király utcai lakást is eladott a bérlőknek, akik a vásárláskor akár 70 százalék kedvezményt is kaphattak. Sokan közülük néhány hónappal később továbbértékesítették a lakásukat, több esetben kétszer annyiért, amennyi a lakás forgalmi értéke volt az önkormányzat által készített ingatlanbecslés szerint – és négyszer-ötször drágábban annál, amennyiért megvették a VII. kerülettől. 24 ilyen esetről tudunk, az önkormányzatot számításaink szerint akár több száz millió forint nagyságrendű kár érhette. Tíz egykori bérlakás azé a cégé lett, amelynek feljelentése nyomán 2006-ban elindult a Hunvald-ügyként elhíresült ingatlanpanamával kapcsolatos nyomozás.

Ezúttal a viharsarki Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. és a vele közös irányítás alá tartozó Csabatáj Zrt. került a felcsúti gömböc tömegvonzásába – jelezték a dél-alföldi agrárberkekben járatos olvasóink. Bár a tulajdonviszonyok kuszák, úgy fest, nem tévednek. Bő ötezer hektárról van szó.

Miről beszélgethetett az ország legnépszerűbb oligarcha-találkozóhelyén az agrárminisztérium földárveréseket felügyelő államtitkára, Bitay Márton, és a földárverések legnagyobb nyertese, Mészáros Lőrinc? Bitay szerint a fociról, szerintünk Mészáros földjeiről. Mutatjuk a bizonyítékot.

Újabb tanulmányt tett közzé Ángyán József a földügyekkel kapcsolatban. A Fejér megyei földárverések első ütemének elemzése kapcsán arra jutott a neves agrárszakember, hogy a helyi kisgazdálkodók helyett a földek java részét politikaközeli spekulánsok nyerték el. A tanulmányt itt teljes terjedelmében is elolvashatja.

Büntetőügyek garmadája, mellékszálon pedig egy máig tisztázatlan leszámolásos gyilkosság is összefüggésbe hozható a befolyásos belügyes és politikai kapcsolatokkal rendelkező kétes figurák vezette egykori Fővárosi Ingatlanközvetítő több mint tíz éve húzódó felszámolásával. A szálak a Buda-Cash-csődig vezetnek.

Szorgalmasan gyűjtögeti a földeket Mészáros Lőrinc és családja a Nárcisz kutya állomáshelyeként friss hírnevet szerzett egykori Habsburg-majorság környékén: amiről eddig úgy hírlett, hogy bérlik az államtól, jórészt elnyerték a tavaly év végi földárveréseken, összesen több mint félezer hektárt. Egy további ingatlant március 29-én ver dobra az NFA – ezt jelenleg Mészáros cége használja. Másik féltucat környékbeli föld eleve szerepelt Mészáros polgármesteri vagyonbevallásában.

Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.