K-Monitor Adatbázis

A FINA budapesti vizes világbajnokságot szervező állami cég, a BP2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter volt férje, Balogh Sándor is érintettje lehet annak az ügynek, amelyben május végén ügyészségi nyomozók elvitték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felderítő osztályának volt vezetőjét.

Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról.

Egy gyanúsítottja van annak a csalásnak, amelyben a bűnözők a Képviselői Irodaházat használták fel egy vállalkozó átveréséhez. A budapesti cégvezető több részletben összesen 23 millió forintot fizetett ki azért, hogy politikusok közbenjárása révén jól fizető közpénzes megbízásokhoz jusson. Mindez még 2016-ban történt, de a nyomozás ma is tart. Az Átlátszó kíváncsi volt arra is, hogy a rendőrség jelezte-e az Alkotmányvédelmi Hivatalnak és az Országgyűlés Hivatalának, hogy milyen biztonsági problémák merültek fel a védett épülettel kapcsolatban, de a rendőrség szerint ez nem volt indokolt.

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

A magyar kormány embereinek is segített Washingtonban az az amerikai kongresszusi alkalmazott, akinek a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia. Paul Behrends a sokak által Putyin emberének tartott amerikai képviselő, Dana Rohrabacher közeli munkatársa. A Politico cikke szerint ő a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban. Nyilvános amerikai adatbázisok szerint Behrends főnökével többször is járt Magyarországon, egy ízben közvetlenül Moszkvából érkeztek. Ez pont az a legvitatottabb oroszországi útjuk volt, ami kiverte a biztosítékot Washingtonban.

Egy rágalmazás gyanúja miatt megindult eljárás során megtartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amikről szerintük kiderül, hogy magyar állampolgárok többek között az USA-nak kémkedtek. Az NNI egyik osztályvezetője szerint ezzel már 2015 augusztusában tisztában voltak, de magát az eljárást csak két hónappal később indították el. A lefoglalt bűnjeleket pedig nem a bűnjelraktárban tartották, mivel az NNI szerint azok jó helyen voltak az egyik nyomozó páncélszekrényében.

Katonás szervezettség, maffiamódszerek és precíz könyvelés: a legnagyobb magyar nemesfémre szakosodott áfacsaló hálózaton meglátszik a Nemzeti Nyomozóiroda két nyugalmazott főtisztjének hatása. Az eredmény imponáló, a struktúra évi legalább 300 millió forintnyi nyereséget termelt. És a nagy dobás, az afrikai arany átolvasztása és uniós forgalmazása még csak most következik – persze csak akkor, ha a szisztéma továbbra is érinthetetlen marad. Ehhez állítólag politikai megfontolásoknak is köze van.

Nem volt egybehangzó a nyomozók beszámolója a fideszes kémügyként elhíresült eljárás bűnjelkezeléséről a Fővárosi Törvényszék Katonai Bírósága előtt folyó tárgyalás szeptember 6-ai napján. Ennek azért van jelentősége, mert ha szabálytalanul tárolták az adathordozókat, az akár a bizonyítékok megsemmisülését is jelentheti. Márpedig a kérdéses merevlemezzel kapcsolatban a rendőrök nem tudták megmondani, hogy a lefoglalást követően mintegy három hónapig hol volt, és ki férhetett hozzá ahhoz.

Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét – rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.

Belső információk nélkül nehezen lehetett volna ellopni mintegy 600 millió forintot érő eurót és egy fontos dokumentumokat tartalmazó számítógépszervert a kötvénykereskedéssel foglalkozó Arton Capital 6. kerületi irodájából. Ezt gondolják azok a rendőrök és volt nyomozók, akik megírták az üggyel kapcsolatos véleményüket a Facebookra. Van, aki külföldi titkosszolgálatok akciójának tartja a bűntettet, mások önbetörésre gyanakszanak. Ezeket az elméleteket szedtük össze.