K-Monitor Adatbázis

Független szakértők, két politikus és a bővítésért felelős államtitkár vitatkozott szerdán két órán keresztül a Paks 2-projekt kockázatairól, illetve a szóba jöhető alternatívákról.

Technológiai alapon egyre nehezebb, üzleti szempontokkal pedig lényegében lehetetlen érvelni Paks 2 mellett. Környezetvédelmi indokokkal lehetne ugyan magyarázni a beruházást, de a politikai síkon zajló elvi vitában (jó-e az nukleáris energia vagy sem) épp azok ellenzik leginkább az energiatermelésnek ezt a formáját, akik a globális felmelegedés elleni küzdelmet tűzték a zászlajukra.

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

Nehéz mostanság politikamentesen írni a hazai energetikai szektor jövőjéről. Pedig a szektor nagyon érdekes és számos változáson fog keresztülmenni a jövőben.

Klaus Mangold a nyugati-európai üzleti elit tagja, de kiváló kapcsolatai vannak Oroszországban is. Évek óta dolgozik a magyar kormánynak, és a paksi bővítés titokzatos történetének több kulcsfontosságú pontján is feltűnt – derítette ki a Direkt36 nyomozása.

A közel két éves lemaradás felét biztos be lehet hozni az atomerőműnél.

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

Bár Nyugat-Európa a 2011-es fukushimai katasztrófa óta egyre inkább elfordul a nukleáris energiától, Kínában mostanában negyedévente átadnak egyet a 21 épülőfélben lévő atomerőműből. Németország, Svájc és Macron győzelme után újabban az Európa legnagyobb nukleáris erőműparkjával rendelkező Franciaország is inkább az innováció következtében egyre olcsóbbá váló megújulók felé fordul(t). A kínai nukleáris boomot, a szél- és naperőművek egyre gyorsuló terjedésével együtt szintén alapvetően környezet- és klímavédelmi célok fűtik.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő két tőzsdei cég, az Opimus és a Konzum együtt 51 százalékos többségi tulajdont vásárolt a nukleáris erőművekkel és vegyiparral foglalkozó cseh Královopolská Ria magyarországi leányvállalatában – erről adott ki közleményt az Opimus és a Konzum. Ez azt jelzi, hogy Mészáros Lőrincnek az építőipar, az agrárium, a vendéglátás és a pénzügyek után az energiapiacon is nagy tervei lehetnek.

A hét végén ismét személyesen egyeztet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Értesüléseink szerint Pekingben tartják a magyar kormányfő és az orosz elnök kétoldalú találkozóját, ahol a napokban rendezik meg az Egy övezet, egy út koncepcióval kapcsolatos kereskedelmi fórumot. A tervezett találkozóról egyelőre nem jelent meg hivatalos közlés, lapunk információi szerint ugyanakkor a Paks II. beruházás biztosan terítékre kerül. Ennek egyik oka, hogy az engedélyezési eljárások elhúzódása, valamint a beruházás brüsszeli vizsgálata miatt a jelenlegi kormányzati ciklusban valószínűleg nem indul el a kivitelezés.