K-Monitor Adatbázis

Gondban Paks 2 kivitelezője, a Roszatom, amely több oroszországi projektjét is halasztja, másokat a drága áramtermelés miatt ért kritika.

Jelentős drágulással jár az atomberuházás minap elkottyantott késlekedése, így viszont Magyarország nem tudja tartani az uniónak tett vállalásait.

A közel két éves lemaradás felét biztos be lehet hozni az atomerőműnél.

A kormány néhány héten belül megkezdi az orosz atomhitel részleteinek lehívását és kifizeti a már elvégzett munkákat. A jövő év elejéig újabb százmilliárdokba kerül az atomerőműbővítés előkészítése. A munkálatokat már idén május 1-jétől a kinevezésére váró Süli János tárca nélküli miniszterjelölt irányíthatja - ehhez jóváhagyását adta az Országgyűlés két bizottsága is. Aszódi Attila kormánybiztos pozíciója ezzel bizonytalanná vált.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a Paks II. projekttel nem köteleztük el magunkat Oroszország mellett, hiszen a fűtőanyag mástól is beszerezhető. A hiteltől sem függünk, mert magunktól vagy más pénzügyi tranzakcióval – esetleg az orosz kölcsönnél olcsóbban – is állni tudjuk a költségeket. Eddig 100 millió eurót költöttünk el Paks II. előkészítésére.

Nem kezdi meg a magyar kormány a paksi bővítésre rendelkezésre álló orosz hitelkeret lehívását, amíg tart az uniós versenyjogi vizsgálat. Ez áll abban a levélben, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP) képviselője kapott Lázár János kancelláriaminisztertől.

Nyílt levelet küldött Lázár Jánosnak, a paksi bővítésért is felelős miniszternek Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért ­EP-képviselője a beruházásra vonatkozó adatok titkosításával kapcsolatban, mivel azt tapasztalta, hogy az egyik legfontosabb szerződés titkosítása menet közben ismeretlen okból módosult. Jávor szerint a 30 éves általános titkosításra ugyanúgy nincs hihető magyarázat, mint a határidők önkényes tologatására.

A z ombudsmanhoz és az Európai Bizottsághoz fordul a Párbeszéd Magyarországért (PM) a paksi atomerőmű-bővítés egyes adatainak 30 évre való titkosítása ügyében.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát.

Megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amellyel 30 évre titkosíthatják a paksi bővítés dokumentumait. A javaslatról véglegesen a parlament dönt.