K-Monitor Adatbázis

Egyetértés született Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök között az idén lejáró hosszú távú orosz-magyar gázszállítási szerződés megoldásáról az orosz államfő egynapos budapesti munkalátogatásán. Igaz, ehhez nem feltétlenül kellett volna idejönnie. Kicsit úgy tűnt, Putyin egy uniós országban szeretne villantani egyet a rendes kétoldalú tárgyalások felfüggesztése ellenére.

Több mint 40 perces sajtótájékoztatón jelentette be Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, hogy milyen témákról tárgyaltak kedd délután. A gázszállítás mellett szóba került az ukrán válság, a Déli Áramlat és a paksi bővítés kérdése is.

Akár 450-500 milliárdos korrupciós kockázatot is rejthet magában a Paksi Atomerőmű bővítése – derül ki egy tanulmányból, amely hasonló beruházások tapasztalatai alapján vizsgálta a projektet. Bár a kormány igyekszik az átláthatóságot kommunikálni, a múlt héten aláírt orosz-magyar szerződések továbbra sem nyilvánosak. Az orosz költségvetési krízis miatt ugyanakkor azzal az eshetőséggel is számolni kell, hogy Moszkva visszalép az üzlettől. A Hetek cikke.

Nem történt hirtelen aláírás, minden a tervezett ütemben halad, senki nem kapkod, mondta Aszódi Attila az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Az LMP szerint a nyilvánosság kizárásával, teljes titokban építhetik fel a paksi atomerőmű új blokkjait, ha a parlament elfogadja azt a kormányzati indítványt, amelyet hétfőn nyújtottak be az Országgyűlésnek.

Közérdekű adatigényléssel fordul a miniszterelnökhöz, a nemzeti fejlesztési miniszterhez és a nemzetgazdasági miniszterhez az LMP, amely a paksi bővítést fedező hitelszerződés szövegének nyilvánosságra hozatalát sürgeti.

Az orosz kormány elfogadta a Magyarországnak nyújtandó paksi hitel feltételeit. Olyan részletek is kiderültek, melyeket eddig nem árult el a magyar kormány. A szerződés még aláírásra vár, aztán a magyar Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.

Az ATV azt kérdezte a nemzetgazdasági minisztertől, hogy Paks ügyében összehívják-e az Országgyűlést.

A paksi bővítésre kötelezettséget vállaló orosz-magyar nemzetközi szerződés megerősítéséről és kihirdetéséről szóló parlamenti szavazás és a hitelfelvételről szóló múlt heti nyilatkozatok alapján eljutottunk odáig, hogy legalább már az látszik, hogy mi az a kevés, amit a kormány magától nyilvánossá akar tenni az évtized legfontosabb magyar állami döntéséről. Ideje tehát áttekinteni, hogy ezzel szemben mi lenne az, ami egy ilyen ügyben a nyilvánosságra tartozik. Egyelőre három perünk körvonalazódik.