Bár ma már kevésbé hangsúlyos eleme a magyar külpolitikának a keleti nyitás, a kormány azért a mai napig nem sajnálja a pénzt és a politikai tőkét, hogy a befektetések és kereskedelmi lehetőségek reményében építse az ország keleti kapcsolatait. Ehhez képest gazdasági szempontból a keleti nyitással egyedül Ázsia járt jól: a a térséggel szembeni kereskedelmi hiányunk tartósan magas maradt. Ez persze nem magyar betegség, egész Európára igaz. Ám a magyar külpolitika azzal, hogy Ázsiának gazsulál, Európa és saját gazdasági érdekei ellen dolgozik.
Törölték az állami Exim Bank zálogjogát a budai XI. kerületben új városrészt építő Kopaszi Gát Kft. cégpapírjaiban. A Cégközlöny szerint már csak a katari befektetőnek, a Constellation Hungary S.A.-nak tartozik a beruházó vállalkozás, amelyben egyébként maguknak a katariaknak 40 százalékos részesedésük van. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban ugyanakkor még szerepelnek az Exim Bank jogosultságai, így a 16,6 milliárd forintos tartozás. Nemfizetés esetén a katariakra szállhat a tulajdonostársak számos lízingszerződése, így például a kontraktus a Budapesti Rendőr-főkapitányság ingatlanjainak lízingeléséről. A Kopaszi Gátban a meghatározó tulajdonos a kormányfő barátja, Garancsi István.
Az Átlátszó írta meg először, hogy Tiborcz István cégcsoportjához került a Városligeti fasorban lévő Spitz-villa. Az értékes ingatlant a miniszterelnök vejének vállalkozása és a török oligarcha Adnan Polat cége közösen birtokolta. Tiborczék azóta kiszálltak, az ingatlanra nem sokkal ezután 4,5 millió eurós (mai árfolyamon 1,5 milliárd forintos) zálogjogot jegyzett be egy holland bank.
A karzatról nézte a képviselők eskütételét Zaid Naffa, jordán tiszteletbeli konzul, Orbán Viktor miniszterelnök régi jordán üzleti kapcsolata, akiről az Index nyomán tavaly megírtuk: azért nem kaphatott magyar állampolgárságot, mivel a Terrorelhárítási Központ (TEK) 2016-ban kockázatokat tárt fel az átvilágításakor.
Egy izraeli hátterű, illegális titkosszolgálati módszereket is alkalmazó, jórészt exkémekből álló privát biztonsági cég emberei dolgozhattak rá azokra a civilekre, akikben van egy közös: mindegyiküket kipécézte az Orbán-kormány.
A letelepedési kötvényekkel több ezer külföldi vásárolhatott magának szabad utat Magyarországra és az EU-ba. Ezek között volt több száz tehetős kínai család, akik megjelentek a magyar ingatlanpiacon, az ő kiszolgálásukra, segítségükre pedig több cég is létre jött Budapest kínai negyedében. Egy ilyen cégnél jártunk, hogy megnézzük, hogyan nézett ki a kötvénybiznisz az érkezési oldalon.
A magyar Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szinte használhatatlan. Az afrikai Zambiában pár kattintás, ami Magyarországon lehetetlen.
Mióta kiderült, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Elios Zrt. közbeszerzéseinél, a kormánypárti propagandasajtó Simicska Lajos nevének sűrű emlegetésével próbálja enyhíteni a meglehetősen kínos helyzetet. Azt állítják, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban a Simicska tulajdonában álló Közgépé volt, így tehát Simicska akarata érvényesült az Eliosban is. Eközben a független és az ellenzéki sajtótermékek főként a miniszterelnök veje, Tiborcz István szerepét hangsúlyozzák. Kinek van igaza? Az Átlátszó utánajárt: Tiborcz és Simcska mellett brit virgin-szigeteki, ciprusi és svájci cégek is feltűntek a csalással vádolt cég tulajdonosi szerkezetében az évek során.
Ahogy arról többször, több helyen, több szempontból körbejárva beszámoltunk: belevágunk Magyarország várhatóan messze legdrágább vasútépítésébe, a Budapest–Kelebia-vonal kétvágányúsításába és felújításába 750 milliárd forintért. Az egész gigaprojekttel persze több probléma is akadt már az elejétől fogva, például, hogy a két város között egyetlen nagyvárost se érint a felújítás, ráadásul érthetetlenül drágán akarjuk megépíteni, pedig még csak egy árva folyó vagy domb sincs a környéken, de még az a cél sem nagyon áll, hogy miután a kínai Cosco cég megszerezte a pireuszi kikötőt, a mi vasútfelújításunknak is köszönhetően Pireuszból gyorsabban jussanak el az áruk Kelet-Közép-Európába, hiszen maga a cég mondta, hogy nagyjából mindegy nekik. Varga Mihály még bedobott egy mentést: azért kell, hogy megvámolhassuk a kínaiakat.
A nemzetbiztonsági kockázat ellenére kitartóan lobbizott Orbán „közvetítőjének” Semjén Zsolt, és a TEK nem véletlenül keveredett az ügybe; a kormány nem tud elszámolni 1300 menekült befogadásával, így csak annyit mond: ezek nem Brüsszel migránsai – áll a nemzetbiztonsági és külpolitikai bál.
