Úszik a tartozásokban az önkormányzat és az adóhivatal felé a szolnoki Tisza Szálló kínai tulajdonosa – tudta meg az Átlátszó. A város vezetése gondolkodna az ingatlan megvételéről, de a kínai tulajdonosok az épületért jóval többet kérnek, mint amit az önkormányzat megadna. A szálló 2010-ben került hozzájuk, nem kizárt az sem, hogy a Túró Rudi kinti bevezetésére adott állami eximbankos hitelből vásárolhatták meg az ingatlant. A túródesszert sikertelen kínai piacra dobásából büntetőeljárás is lett, de az ügyészség nem tudta egyértelműen megállapítani a kínai gyanúsítottak bűnösségét.
Kilométerenként több mint 4 milliárd forintot emésztene fel a Budapest–Kelebia-vasútvonal felújítása, amiből a kínai államon kívül nem nagyon profitálna senki. A modell kísértetiesen emlékeztet a Paks II. beruházáséra.
Kína egyik leggazdagabb embere, az elit pénzmosójának is tartott Hsziao Csien-hua másfél hete nyomtalanul eltűnt Hongkongból. Vélhetően a kínai titkosrendőrség vitte magával, az ok pedig az, hogy üzleti kapcsolatai miatt elég sok terhelő információt tudhat a Kínai Kommunista Párt vezetéséről, és így keresztülhúzhatná a hatalma megerősítésére készülő Hszi Csin-ping elnök terveit. Akármi is az igazság a homályos ügy mögött, a történet sokat elárul a kínai üzleti és politikai élet működéséről, és arról, hogy hiába a kapitalista máz, a világ második legnagyobb gazdaságát sok szempontból a mai napig úgy irányítják, ahogy Mao alatt tették.
Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt., ami a 350 km-es Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítását végzi majd, közölte a MÁV szombat este. A vegyesvállalatban a MÁV részvételi aránya 15 százalékos, kínai részről pedig a China Railway International Corporation (CRIC) és a China Railway International Group (CRIG) vannak benne.
Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújításáért - közölte a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága szombat este az MTI-vel.
A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.
Kínában zajlik a korrupciós hajsza. Az elnök tisztaságra és takarékosságra int. Buknak fejesek, ürülnek a kaszinók és hervadoznak a golfpályák, eltünedezik a protokollmenükből a cápauszony és a fecskefészek. Az újgazdagok bujkálnak. Erre fölbukkan a különc, 53 éves Liu Ji-csien (Liu Yiqian), akit mintha nem ért volna utol a „legfelső üzenet”, és műkincsvásárlásba kezd.
Kínában ötéves kampányt indítanak a szegénység felszámolását célzó milliárdos alapok elköltésének szigorú ellenőrzése érdekében, miután Pekingben a "korrupció elharapózásának" jeleit tapasztalják - jelentette kedden az állami média a központi tervekről beszámolva.
Visszatért hivatalába Kína egyik leggazdagabb embere, a Fosun befektető vállalat alapító elnöke, Kuo Kuang-csang, aki néhány napja ismeretlen helyen tartózkodott, és eltűnése után felbolydult a tőzsde, cége papírjainak kereskedését pedig fel kellett függeszteni, jelentette be a helyi média hétfőn.
A kínai internet használók hatalmas száma ellenállhatatlanul vonzza és sikeressé teszi a csalókat.
