language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5952]  Oldalak:   <<  <  170 171 172 173 174 175 176 177 178 179   >  >>

Hevesi bukta

„Várható még ebben az ügyben pár nagy durranás, amelyek újra megrázhatják a hazai labdarúgást” – így kommentálta egyik forrásunk a Legfőbb Ügyészség döntését, mellyel a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYFÜ) jelölte ki a Hevesben két hete kirobbant újabb fogadási csalási botrány nyomozására.

Titkos adatgyűjtés: Assange közvetett kapcsolatban állt Snowdennel

Közvetett kapcsolatban állt az amerikai hírszerzés titkos telefonos és internetes adatgyűjtését leleplező Edward Snowdennel Julian Assange. A WikiLeaks portál alapítója hősnek nevezte a szivárogtatót.

Mi történt Ferihegyen?

Bajnai Gondonra kellett volna terhelő vallomást tenniük a repülőtéri vesztegetési botrány szereplőinek – legalábbis ezt állítják a büntetőperben kihallgatott vádlottak.

Bukott tanulóból számítógépzseni, majd kiszivárogtató

Edward Snowden, a 29 éves amerikai számítástechnikai szakember évi kétszázezer dolláros fizetését (körülbelül 45 millió forint), hawaii lakását és barátnőjét adta fel, illetve hagyta hátra azért, hogy nyilvánosságra hozza, milyen eszközökkel elemzik az amerikai titkosszolgálatok az Amerikán belül zajló, illetve oda irányuló telefonforgalmat, valamint a nagy internetes cégeken keresztül zajló kommunikációt.

A fejét követelik a kormányzati Big Brother leleplezőjének

Edward Snowden a legfelső szintű átvilágításon esett át, mielőtt a Nemzeti Biztonsági Ügynökségnél (NSA) dolgozhatott volna, így kötelezettséget vállalt arra, hogy nem adja ki a tudomására jutott információkat – állítja a nemzeti hírszerzési igazgató hivatala. Az ügyet vizsgálja az igazságügyi minisztérium is, de Snowden jó helyre menekült.

A főváros peren kívüli alkut ajánlott

Bár júniusra már ítéletet vártak, a tavaly indított CET-per csak szeptemberben folytatódik a Pécsi Törvényszéken. A tét nagy: 7,5 milliárd forint. Ennyit ítélt meg ugyanis a bíróság első fokon nem jogerősen az MKB-nak. Ha a másodfok helybenhagyja a korábbi döntést, amely így jogerőre emelkedne, a fővárosi önkormányzatnak nyolc napon belül utalnia kellene az összeget.
Találatok: [5952]  Oldalak:   <<  <  170 171 172 173 174 175 176 177 178 179   >  >>