language

Kulcsszavak:

bankok - pénzintézetek highlight_off

Lapok:

HVG

A Heti Világgazdaságot 1979-ben alapították, a Világgazdaság utódjaként, folytatásaként. Kezdetben a Magyar Kereskedelmi Kamara finanszírozásában jelent meg. Kritikus szellemiségű lapként indult, hamarosan Magyarország vezető gazdasági hetilapjává vált. 1989-ben alapítottak a HVG-t kiadó HVG Kiadói Rt.-t. 1994-ben a szerkesztőség és a cég munkatársai felvásárolták a cég részvényeit. 1997-ben elsők között indított internetes portált. 2003-ben a német Westdeutsche Allgemeine Zeitung többségi tulajdont szerzett az ekkor már HVG Kiadó Zrt. néven működő kiadóban, ám a lap a szerkesztői függetlenségét továbbra is megőrizte. 2014-ben a német cég megvált többségi tulajdonától, melyet a szerkesztőség és a korábbi részvénytulajdonosok a menedzsmenettel karöltve visszavásárolták. A színvonalas működéshez 2010-ben egyre több anyagi támogatásra van szükség, ezért a HVG elindította a Pártolói Tagság programját 2018-ban, melynek keretein belül az olvasók adományokkal tudják támogatni a lapot. A HVG főszerkesztői: Jakus Ibolya, Nagy Iván Zsolt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [138]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>

Visszavágott Matolcsynak az unokatestvére: megmenthető lett volna a bankja

Az NHB Bank végelszámolása márciusban indult, a friss beszámolóból derültek ki érdekes részletek. Állítják, 2019 márciusában a likviditási helyzet lényegesen jobb volt, mint 2018 decemberében, „a Bank részére nagy összegű alárendelt kölcsöntőke juttatásra is sor került, illetve további előrehaladott forrásbevonási tárgyalások és megállapodások álltak rendelkezésre, melyek a fizetőképesség erősítése mellett a kötelezettségek kielégítésének további biztosítékát jelentették”. A bank szerint ha a korlátozások 90 napos lejárta után visszaengedték volna a pénzintézetet a piacra, minden fizetési kötelezettségének eleget tudott volna tenni, a havi működési költségeinek többszöröse állt saját számláján. Márciusban indult az NHB végelszámolása, a csődbe ment bankban több tízmilliárd forintnyi vagyon ragadt bent. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 3,9 milliárd forint összegben kártalanította a 756 betétest, de így is bent ragadt 19,2 milliárd forint. Ez az összeg 9 magánszemélyhez és 49 vállalati betéteshez tartozott.

Újabb rejtélyek a Buda-Cash brókerbotrányban

A minap az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) váratlanul közölte, hogy a 2022-es lejáratnál hamarabb, már az idén nyáron vissza tudja vásárolni 107 milliárd forintnyi kötvényeinek egy részét, nagyjából 14 milliárdnyit. Azért kényszerült a kötvények kibocsátására, mert a Buda-Cash csődje után majdnem ennyibe került neki a brókercég érdekkörébe tartozó négy bank, azaz a DRB Bankcsoport ügyfeleinek a kártalanítása, s ennyi pénzt az alapot fenntartó bankok nem tudtak volna egyszerre beletenni. Az OBA közleményéből kiderül, hogy most az érintett pénzintézetek felszámolásából juthat a nem várt milliárdokhoz.

Verseny nélkül viheti a Budapest Bankot is Mészáros Lőrinc

Álságos módon tesz eleget a kormány annak a vállalásának, hogy privatizálja a Budapest Bankot. A friss kormányhatározat szerint ugyanis a pénzintézet verseny nélkül vihető, aminek a haszonélvezője ismét Mészáros Lőrinc lehet. Varázslatnak ígérkezik az állam által elvárt 200 milliárd forintnyi vételár előteremtése.

Csapatmunka: Schmidt Máriáék valahogy ismét jól jártak

Kijátszhatók a kisbefektetők az elvben az ő hasznukra kitalált tőzsdei ingatlancégekben – legalábbis ha a főtulajdonos a kormány gátlásokat nélkülöző kedvezményezettje.

Ab: A jegybank legyőzte a Kúriát is

Mégis hozhatott egyszemélyi döntést a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a felszámolás alatt álló Hungária Értékpapír Befektetéskereskedelmi Zrt. ügyében – ezt mondta ki hajszálnyi többséggel, 8:7 arányban az Alkotmánybíróság, és megsemmisítette az ezzel ellentétes kúriai ítéletet.

A csornai napelemgyárnál egy ember kaszál, ám most az OLAF vizsgálatot indít

A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen.

KOPASZI GÁT:Exim helyett katari zálogjogok

Törölték az állami Exim Bank zálogjogát a budai XI. kerületben új városrészt építő Kopaszi Gát Kft. cégpapírjaiban. A Cégközlöny szerint már csak a katari befektetőnek, a Constellation Hungary S.A.-nak tartozik a beruházó vállalkozás, amelyben egyébként maguknak a katariaknak 40 százalékos részesedésük van. A hitelbiztosítéki nyilvántartásban ugyanakkor még szerepelnek az Exim Bank jogosultságai, így a 16,6 milliárd forintos tartozás. Nemfizetés esetén a katariakra szállhat a tulajdonostársak számos lízingszerződése, így például a kontraktus a Budapesti Rendőr-főkapitányság ingatlanjainak lízingeléséről. A Kopaszi Gátban a meghatározó tulajdonos a kormányfő barátja, Garancsi István.

Rogán köreihez köthető, milliárdos állami titkolózásnak vethet véget a bíróság

Az Eximbanknak ki kell adnia azokat az iratokat, amelyekből kiderülhet, milyen elvek alapján hozta meg befektetési döntéseit a Rogán Antal köreihez tartozó, állami forrásokat felhasználó alapkezelő.
Találatok: [138]  Oldalak:   <<  <  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11   >  >>