Július 27-ig 41 milliárd forint kártalanítást vett fel csaknem 15 ezer Quaestor-károsult a Beva megbízásából eljáró OTP-fiókokban – hivatkozik a kártalanítási alap közleményére az MTI. A Beva eddig összesen 25 ezer befektető kártalanítását utalta át az OTP-nek, ami értékben 69,5 milliárd forint. Megkezdődött az érintett, mintegy 300 vég vagy más jogi személy kártalanítása is, hétfőtől összesen 150 ügyfelet fizetnek ki, míg a többiek kérelmét a hiányzó adatok pótlása után bírálják el.
Úgy tűnik, magára nézve nem tartja kötelezőnek a kormány a törvényeket. A Quaestor-kötvényesek külön kártalanítására felállított alap feltöltését ugyanis állami kezességvállalás mellett haladéktalanul meg kellene tenni, ám erre mégsem került sor.
Harmincmillió helyett egyelőre csak hatmillió forintig kártalanítják a Quaestor-károsultakat, mivel több bank is megtámadta a törvényt az Alkotmánybíróságon. A jogszabály már két hónapja hatályba lépett és az ATV Híradója által megkérdezett ügyvéd szerint a kárrendezési alap nem teheti meg, hogy nem tartja be a törvényt. Szerintük kötelesek lennének harmincmillióig fizetni a károsultaknak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint biztonságosabb és átláthatóbb lesz a hazai pénzügyi rendszer, ezen belül kiemelten a befektetési szolgáltatási piac az új jogszabály-módosítások életbe lépésével - közölte a jegybank kedden.
Úgy tűnik, az ellenzéki képviselők is a brókerek pártján állnak – ez a Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőhöz köthető megállapítás nagyjából mindent elmond arról, ahogy az Országgyűlés és a kormányzat a brókercégek körül kialakult helyzetet kezeli. A kormánypárti politikus ezt a velős következtetést azután vonta le, hogy az ellenzéki képviselők nemleges szavazatain – illetve a Jobbik tartózkodásán – elcsúszott a pénzügyi közvetítő rendszer szigorúbb felügyeletéről szóló, kétharmados többséget igénylő törvényjavaslat a múlt héten.
Az Országgyűlés költségvetési bizottsága brókerbotrányt vizsgáló albizottságának kormánypárti, szocialista és jobbikos képviselői benyújtották az Országgyűlésnek a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvény módosítási javaslatát, amely kiterjesztené a banktitoknak nem minősülő adatok körét.
A bankszektorban a pénzmosás elleni szabályok betartatását, a hatósági felelősségvállalás erősítését és áttekinthetőbb, valóban hiteles cégnyilvántartás létrehozását kérik Orbán Viktor miniszterelnöktől a Kun-Mediátor-ügy károsultjai nyílt levelükben, amelyet Budapesten adtak át a Parlament előtt a Miniszterelnökség munkatársának csütörtökön.