K-Monitor Adatbázis

Spéder Zoltán hatalmát megtörték. A bankja és a sajtóbirodalma is veszélyben van, a befolyása már nem lehet ugyanakkora, mint az utóbbi években volt.

A kormány ezen a héten vetette be a nehéztüzérséget a Spéder Zoltán ellen vívott, legújabb magyar oligarchaháborúban. Azaz nem háború ez, inkább leszámolás: Spéder nem is nagyon tud mit tenni. A gond csak az, hogy ezen is az adófizetők buknak, eddig legalább 913 290 525 forintot.

A Spéder-közeli MATAK Zrt. kezdeményezte, hogy június közepén tartson rendkívüli közgyűlést a Takarékbank. Sajtóértesülések szerint ezen a közgyűlésen arról szavaztak volna a részvényesek, hogy döntő mértékű tulajdont szerezzenek a Spéder Zoltán vezetése alatt álló FHB bankcsoportban. Ezzel gyakorlatilag végleg összeforrna az FHB a takarékokkal.

Spéder az FHB élén az elmúlt években a kormány és személyesen Orbán Viktor teljes támogatásával vezényelte a takarékintegrációt, és a posta meg az FHB közeledését. A Takarékbank, a takarékintegrációt irányító SZHISZ és a Magyar Posta vezető posztjaira Spéder korábbi FHB-s munkatársai kerültek, majd egyre jobban összefonódott a három szervezet, az FHB-csoport cégei pedig több ponton is meglékelték a rendszert és pénzt szivattyúztak ki belőle.

Újra a tévében járt Lentner Csaba, a Matolcsy-alapítványok kurotóriumi tagja, aki legutóbb a HírTévében vezette le, hogy igazából nem is közpénz az MNB pénze, és nem is azzal volt baj, ahogy ezt baráti zsebekbe folyatták („ugyan, néhány milliárd”), hanem azzal, hogy ez kiderült (azt is elmondta akkor, hogy az Alkotmánybíróság hátbadöfte Matolcsy Györgyöt).

Bő két hete tart a Quaestor-botrány. A homály egyre nagyobb, a nagyon komoly veszteségek elé néző kisbefektetők pedig alig tudhatnak valamit a részletekről, vagy arról, hogy mire számíthatnak a következő hetekben. Összegyűjtöttük a botrány viharosabb fordulópontjait.