K-Monitor Adatbázis

Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), valamint a tárca intézményei a miniszterelnök utasításának megfelelően jártak el, amikor megszüntették számláikat a Quaestor brókercégnél, ennek köszönhetően az adófizetőket nem érte kár; a folyamat során pedig nem rendelkeztek semmilyen törvénytelen információval – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

Parlamenti belépője volt Tarsoly Csaba Quaestor-vezérnek – tudta meg az Index. A brókerbotrányban érintett nagyvállalkozó 2013 áprilisában kapta meg a belépőt a Miniszterelnökségtől.

Vállalja a személyes felelősséget a Quaestornál történt pénzügyi szabálytalanságokért Tarsoly Csaba, csak a családját hagyják békén, és kártalanítsák a kisbefektetőket.

A jó ütemérzékkel megáldott Duna Takarék lehet az egyetlen, amelyik megússza a több mint száz takarékszövetkezet közül, hogy az állam átvegye felette az irányítást. Ez a szövetkezet annak a Garancsi Istvánnak az érdekeltsége, aki Orbán Viktor kormányfő ismerősének és a Videoton futballcsapat tulajdonosának számít.

A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta.

Egy forint befektetése nélkül, néhány hónap alatt jutott milliárdos értékhez egy titokzatos kis szolnoki cég még 2000-ben, az ügyletet akkor két állami bank, az MFB és a Postabank is segítette.

A kormány olyan üzletemberekért áldozza be a sokat hangoztatott nemzeti együttműködést, akiknek valójában "aprópénznek" számítana a bankadó rájuk eső része, ugyanis szinte kivétel nélkül Magyarország leggazdagabb elitjéhez tartoznak.

A 35 milliárdos kérdés: a sávolyi presztízsberuházás ügyében vajon mennyit ér az oknyomozó újságírók, a civil szervezetek, Oszkó Péter és Bajnai Gordon szava?