K-Monitor Adatbázis

A kormány szabályos közbeszerzésekkel szerzi be a Microsoft szoftvereket, az amerikai hatóságok eljárásáról pedig semmit sem tudnak - reagált a milliárdos korrupciós ügyre Fónagy János államtitkár.

Az EU Csalás Elleni Hivatala megerősítette: vizsgálja, történt-e csalás az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok által társfinanszírozott szoftverlicencek értékesítésekor.

Jogerős elmarasztaló ítélet született egy nyomdaipari gépek beszerzésével kapcsolatos uniós pénzlenyúlás felelőseinek ügyében. A vádlottak összesen 770 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak, ebből egyikük közel 190 millió forintot megtérített. Az elsőrendű vádlottra hat év szabadságvesztést szabtak ki. Velük talán azért boldogultak könnyebben a magyar hatóságok, mert az ügyben érintett személyek nem kötődnek kormányzati körökhöz.

A Czeglédy Gergő óbudai MSZP-elnök egyik vállalkozását is magában foglaló konzorcium tavaly augusztusban nyerte el azt a 36,2 millió forintos tendert, amely az északkelet-magyarországi csatornafelújítások kommunikációjáról szólt. A megbízás értelmében a győztes cégeknek többek között szórólapokkal, kihelyezett táblákkal és lakossági fórumokkal kell reklámozniuk a beruházásokat. Ez egyike annak a több mint húsz tendernek, amelyek miatt vizsgálatot indított az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF. Ez abból a levélből derül ki, amelyet az OLAF még februárban küldött Hadházy Ákos korábbi LMP-s, jelenleg független parlamenti képviselőnek. A levél nem részletezi, hogy az uniós társfinanszírozással megvalósuló csatornafejlesztési programon belül pontosan milyen tendereket vizsgál az OLAF, de mivel Hadházy Korrupcióinfó nevű oldalán megjelent információkra hivatkozik, így egyértelmű, hogy a kommunikációs pályázatokról van szó.

Továbbra sem lehet tudni, hogy ki a felelős azért, hogy milliárdos összeget vertek el egy sosem működő foglalkoztatási szövetkezetre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már több mint három évvel ezelőtt elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek egy fideszes politikus brüsszeli pénzeket felemésztő projektjében. Ezt követően fel is mondták a Farkas Flórián elnöksége alatt kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal.

Nem töri össze magát a nyomozóhatóság, hogy végére járjon az Országos Roma Önkormányzat botrányos Híd a munka világa programjának, derült ki a legfőbb ügyésztől. A szocialista Mesterházy Attila érdeklődött, hogy hol tart az ügy, mire Polt Péter együttérzően közölte: nem tud mit tenni.

Szerbiában most korszerűsítik az utcai világítást. A pályázatokon egy jól ismert magyar név bukkant fel. Eddig 15 tendert bíráltak el és 12-n az Elios-hoz köthető cégek is nyertek. A módszer ugyanaz, mint amit Magyarországon az EU szabálytalannak talált.

A Farkas Flórián vezette Híd a munka világába program körül rengeteg volt a botrány, olyannyira, hogy maga az EMMI is belátta a problémát, és 2016-ban felmondták az uniós együttműködési szerződést Farkas Flóriánnal és az általa elnökölt Országos Roma Önkormányzattal. A szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás körül vizsgálat indult, már a minisztérium ellenőrei is kénytelenek voltak szembesülni azzal, hogy a programból semmi nem valósult meg. Hadházy Ákos feljelentése nyomán költségvetési csalás gyanújával a NAV is nyomozni kezdett, majd az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálatot indított.

Sem az előző, sem a jelenlegi politikai garnitúrának és gazdasági holdudvaraiknak nem fűződik érdekük a 4-es metróberuházás szabálytalanságainak feltárásához. Régi szereplők tűnnek föl új mezben, új politikai kötődések szülnek új mentességeket.

Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.