Hét céget és ennél is több magánszemélyt nevezett meg érintettként az Elios-ügyben az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF a birtokunkba került jelentésében. Ennyi résztvevő bőven elég a bűnszövetséghez vagy a bűnszervezethez, de persze csak akkor, ha a Polt Péter vezette ügyészség vizsgálata talál bizonyítékot bűncselekményre. Az uniós szervezet mindenesetre költségvetési csalás gyanújával adta át a dokumentumokat a magyar hatóságoknak és javasolta a szervezett bűncselekmény nyomainak vizsgálatát is. Bemutatjuk az ügy eddig kevésbé ismert szereplőit is.
Könyvet jelentetett meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet „Menjek vagy maradjak?!” címmel, tele ismeretlen eredetű idézetekkel arról, hogy miért jó Magyarország, illetve miért lehet nehezen boldogulni külföldön. Olyan támadhatatlan érvek jelennek meg, hogy rossz az időjárás, nincs közbiztonság, nem lehetsz boldog, a szüleidnek pedig fáj, ha itt hagyod őket. A könyvnek nem találni nyomát a kutatóintézet honlapján, de egy közbeszerzésből lehet következtetni arra, hogy temérdek közpénz folyt el rá.
Boros Bánk Levente neve nem cseng ismeretlenül a tévénézők számára, a politikai elemző gyakori vendég a kormánnyal jó kapcsolatokat ápoló csatornákon. Jól indult az év a számára: a parlamenti Fidesz-frakció 8,3 milliós szerződést kötött az általa irányított céggel, a Nézőpont Kft.-vel.
Újabb 1,1 milliárdért kutathatja a Századvég, hogy mit szólnak a többi uniós tagállam polgárai a menekültekhez, kétszázötvenmillióért pedig, hogy hogyan látják saját helyzetüket és jövőjüket a hazai idősek. A hamarosan megkötendő szerződésekkel már 9 milliárd felé közelít a kormányközeli think tank 2014 óta elnyert megbízásainak összege.
Sneider Tamás, az Országgyűlés jobbikos alelnöke 2014 óta összesen 2,8 millió forintért rendelt 11 tanulmányt különböző témákban. A legolcsóbb dolgozat 100 ezer forint volt, a témakörök pedig főként szociális jellegűek, de készült egy Budaházy Györgyöt mosdató esszé is 650 ezer forintért.
Hadházy Ákos megsértette a Szent István Egyetem jó hírnévhez és becsülethez fűződő személyiségi jogait, amikor 2016-ban azzal kürtölte tele a nyilvánosságot, hogy az intézmény „álprojektek” és „áltanulmányok” révén milliárdos összeggel stafírozott ki külsős cégeket – mondta ki a napokban a Fővárosi Törvényszék. Az LMP-s politikus a bíróságon szinte semmit nem bírt bizonyítani a hazugságaiból, így félmilliós sérelemdíjat fizethet. Ráadásul Hadházy ismeretlen eredetű szövegeket tett ki a honlapjára, amelyekről kiderült, semmi közük a pályázat végeredményéhez.
A Legfőbb Ügyészség megkapta az Európai Unó Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) ajánlását, és azt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező főügyészséghez fogja továbbítani - ezt az MTI tudatta a Legfőbb Ügyészség szóvivőjének közlése alapján.