K-Monitor Adatbázis

Jogerősen pert nyert a Belügyminisztériummal szemben a K-Monitor, ennek köszönhetően egy 1464 soros táblázatból derülnek ki a koronavírus kapcsán elköltött közpénzek útjai. Az uniós vakcinabeszerzéseket szerepeltetik a kiadások között, de a kínai és orosz oltóanyagok ára kimaradt. Az viszont látható, mennyi ment el maszkra, vagy éppen az 5 milliárdból felépült kiskunhalasi járványkórház állagmegóvására.

Fél tucat kórházat és azok 25 ingatlanát bízná a jövőben vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemekre a kormány. Az egészségügyi törvénytervezet szerint Pintér Sándor belügyminiszter az orvosi esztétika irányait is megszabhatná, egy sor egészségügyi tevékenységnél megtiltanák az egyéni vállalkozói formát, a 18 év alattiaknak pedig tilos lesz a vízipipázás.

Közben az erősen túlméretezett lélegeztetőgép-beszerzés részletei továbbra sem ismertek.

Ugyan miniszter a mostani ciklusban már nem lett a 72 éves Kásler Miklós, azért róla sem feledkeztek meg: miniszterelnöki biztossá nevezte ki őt Orbán Viktor ősszel. Hogy ezért mekkora fizetés jár, eddig nem lehetett tudni, ugyanis a kinevezéséről szóló rendelet csak arra a jogszabályra hivatkozott, amely szerint az összegről a miniszterelnök dönthet. A Magyar Hang így közérdekűadat-igényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz. Kiderült, Kásler havi bruttó több mint másfél millió forintot kap.

Összesen nettó 321 millió forintot költött a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., vagyis a NISZ a Nemzeti Távközlési Gerinc védelmét biztosító DDoS védelmi rendszerkapacitásának bővítésére - derül ki a közbeszerzési értesítőből.

Raktárban porosodik a mintegy 17 ezer darabos készlet. A Transparency International (TI) Magyarország még 2021-ben kezdeményezte a vonatkozó adatok megismerését; kúriai ítélet és mintegy két év kellett ahhoz, hogy a minisztérium kiadja az információt.

Az Európai Bizottság felszólítására fittyet hányva szerzett kisebbségi tulajdont a magyar állam az Aegon és az Union biztosítókban. Hogy a magyar tulajdonrész szektorális arányá­nak megemelésén túl van-e értelme ennek, az egyelőre nem világos. Ezen a bulin még keresni sem lehet olyan jól, mint a módszeres rekonkviszta terepasztalaként szolgáló bankpiacon. De ha az egészségbiztosítás lehetősége is megnyílik...

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.