Intézmények: |
Kapcsolódó szervezetek: |
A Hős utcaiak elhelyezésére vásárolt lakások több mint fele üresen áll
Két hónapja, június 29-én járt le a Belügyminisztérium által a Hős utca rendbetételére adott 2,1 milliárd forintos támogatás felhasználásának második alkalommal meghosszabbított határideje. A telepfelszámolás évek óta húzódik, azonban úgy tűnik, egyelőre nem sikerül pontot tenni az ügy végére, ugyanis még mindig jó pár olyan lakó van, akivel nem állapodott meg a X. kerület. Ráadásul azt is megtudtuk Kőbánya vezetésétől, hogy a lakásvásárlás, lakásfelújítás címén összesen több mint 1 milliárdért beszerzett önkormányzati ingatlanok több mint fele, 50-ből 28 még üresen áll, azaz egyelőre nem került a Hős utcaiakhoz.
A kormány kódjelek mögé rejtette, hogy mire úszott el a járványvédelmi alap ezermilliárdja
A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.
Pegasus-ügy: volt bizottsági ülés, de 2050-ig titkos, mi hangzott el
Nem cáfolta egyértelműen az ellenzéki tagok szerint sem a belügyminiszter, sem a titkos megfigyeléseket engedélyező igazságügyi tárca államtitkára, hogy a Pegasus-kémszoftverrel politikusokat, újságírókat is célba vettek. A részleteket feltáró vizsgálóbizottságot a Fidesz–KDNP leszavazta, az ülésen a témában elhangzottakat pedig majdnem 30 évre titkosították.
Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.
Pegasus-ügy
Bárdos Szabolcs
Pintér Sándor
Varga Judit
Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH)
Belügyminisztérium (BM)
Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség
Fidesz
Igazságügyi Minisztérium
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
NSO Group Technologies
adatgyűjtés
civilek
háttér
informatika
titkosszolgálat
ügyészség
Ázsia
Izrael
Magyarország
A Belügyminisztérium közleménye a Kormányzati Érkeztető Rendszerről
A Belügyminisztérium elkötelezett az elektronikus ügyintézés széles körű bővítése, minőségének javítása és hatékonyságának növelése mellett. Az ideiglenes jelleggel létrehozott Kormányzati Érkeztető Rendszer (KÉR) 2015. január 1-jétől 16,56 millió darab papír alapú postai küldeményt, 166 millió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel a Magyar Posta Zrt. Budapest VIII., Kőbányai út 14-18. szám alatti logisztikai központjában. A feldolgozott küldemények száma napjainkra jelentősen csökkent, az eltelt időben végrehajtott informatikai fejlesztések pedig lehetővé tették, hogy az érintett intézmények önállóan érkeztessék, majd hiteles elektronikus iratokká alakítsák a papír alapon érkező küldeményeket, ezért a Kormány úgy döntött, hogy a KÉR-t ebben a formájában ütemezetten megszünteti.
A jelen.media 2021. szeptember 4-én közzétett közlése a megszüntetést – tévesen – annak hallgatólagos beismerésének tekintette, hogy a KÉR csődöt mondott, mit több, azt „senki nem használta, annyira szar volt”. A közlést jegyző Ónody-Molnár Dóra szerint a rendszer megszüntetését már egy tervezési hiba előre vetítette, hiszen az „érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre”.
Józsefváros nem az agglomeráció része. A 16,56 millió darab ügyirat intézése nem csőd, 166 millió oldalnyi dokumentum digitalizálása a rendszer használata nélkül ilyen gyorsan, pontosan és hatékonyan nem történhetett volna meg. A KÉR létrehozására és működtetésére fordított források többszörösen megtérültek az ügyintézési idő lerövidülésével, az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkenésével, az eljárások és a szervezeti folyamatok egyszerűbbé válásával.
(Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztály)
Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek
Augusztus közepén jelent meg kormányhatározat arról, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A minisztériumok és állami hivatalok közötti iratokat digitalizáló informatikai rendszerre és annak működtetésére a Jelen lap értesülése szerint 14 milliárd forintot elköltöttek.
14 MILLIÁRDOT KÖLTÖTTEK EL RÁ, MÉGIS MEGY A KUKÁBA A KORMÁNYZATI INFORMATIKAI RENDSZER
Augusztus közepén egy látszólag nem túl izgalmas témáról szóló jogszabály jelent meg a Magyar Közlönyben: a 1567/2021. számú kormányhatározat arról szól, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A döntés annak a hallgatólagos beismerése, hogy a KÉR a napi munka során csődöt mondott.
Oltással akarta elkerülni Orbán a kórházi drámákat. Végül csak eltitkolni tudta azokat
Amikor tavasszal jelentősen megugrott a fertőzöttek száma, a Direkt36 információi szerint a fideszes politikusok közt belső vita folyt arról, hogy bemutassák-e, mi történik a kórházak falain belül. Egyesek szerint az ilyen riportok segíthettek volna abban, hogy az emberek jobban elfogadják a korlátozásokat és többen beoltassák magukat. A kórházi állapotok bemutatása azonban politikai kockázatot hordozott magában, és a kormány számára fontos volt, hogy az emberek ne veszítsék el a hitüket abban, hogy a magyar egészségügy kezelni tudja a helyzetet.
A kormány végül mindent megtett annak érdekében, hogy minél kevesebb információ jusson ki a katonás szigorral irányított kórházak falai közül. Pedig ekkorra az intézményekben már valóságos drámák zajlottak. A Direkt36-nak több vezető beosztású kórházi forrás is arról beszélt, hogy kapacitásproblémák miatt vidéki és fővárosi kórházban is előfordult, hogy a 60–70 év feletti betegeknek nem volt esélyük lélegeztetőgépre kerülni, ennek következtében pedig a túlélési esélyeik is csökkentek.
Varga Juditék belehúztak: csaknem ezer titkos megfigyelést engedélyeztek a nyár közepéig
Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
Pegasus-ügy
Pintér Sándor
Varga Judit
Völner Pál
Belügyminisztérium (BM)
Igazságügyi Minisztérium
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
NSO Group Technologies
adatgyűjtés
civilek
hatalommal való visszaélés
háttér
hivatali visszaélés
informatika
jogalkotás
titkosszolgálat
Ázsia
Izrael
Magyarország
Visszaélések miatt több országtól is elvették a Pegasust
Több ország esetében is ideiglenesen leállította a Pegasus kémprogram használatát a programot forgalmazó izraeli cég, az NSO. Közben már az izraeli hatóságok is vizsgálódnak a cégnél.