K-Monitor Adatbázis

„Repedések vannak a páncélzaton, pedig a jogállamiság hézagmentes védelmet érdemel” – figyelmeztet az Európai Számvevőszék (ESZ), amely szerdán publikált jelentésében annak járt utána, mennyire hatékonyak az EU költségvetését a korrupcióval és az uniós értékek megszegésével szemben védelmező mechanizmusok. Magyarországon kívül Bulgáriát, Görögországot, Lengyelországot, Olaszországot és Romániát vizsgálta.

Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.

Öt év után Érden és Tárnokon a településvezetők beváltják legfontosabb, a 2019-es voksoláson sorsdöntőnek bizonyult választási ígéretüket: elkezdik visszafizetni az úgynevezett csatornapénzeket. A siker mégsem mondható teljesnek: jelen állás szerint a háztartásonkénti 250 ezer forintot öt év alatt fizetik ki – és nem minden érintettnek.

A legfőbb ügyész Vadai Ágnes ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére válaszolva cáfolta, hogy Magyarország lenne az Európai Unió legkorruptabb országa. Polt Péter az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezetének legutóbbi felmérésére hivatkozva közölte, hogy a hazai válaszadók korrupcióérzékelése nem támasztja alá a Transparency International véleményét. Mint megjegyezte: az Eurobarometer szerint az egyéni korrupciós helyzet értékelése terén 12 tagállamot is megelőzünk.

A vád szerint egy hivatalos személy korrupciós hálózatot épített ki, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét. Az igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot.

A Központi Nyomozó Főügyészség 54 személy ellen (25 jogi személy érintettségével) emelt vádat vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt a Budapest Környéki Törvényszéken.

25 milliárd forintra rúg annak a 108 GINOP-os és nyolc egészségipari támogatási pályázatnak az értéke, amit korrupció útján szereztek meg ügyeskedő hivatalnokok és társaik egy „jól szervezett korrupciós hálózat” keretein belül. A Központi Nyomozó Főügyészség 54 ember ellen emelt vádat vesztegetés miatt, és egymilliárd forintnyi vagyont le is foglalt.

A képviselő szerint a 2015-ös ügyben tíz év után lehet csak elsőfokú ítélet.

Egy 2014-es kormányrendeletre hivatkozott a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, amikor arról kérdeztük, mi alapján döntöttek arról, hogy mely településen osztják ki az uniós milliárdokból vásárolt élelmiszercsomagokat. A közadatigénylésben megkapott táblázatok szerint a hivatkozott járásokban pont a szegényebb településekre nem jutott csomag. Csongrád megyét vizsgálva az látszik, hogy a hátrányos helyzetű települések felén semmit sem kaptak, a helyi családsegítők pedig nem szólhattak bele abba, hogy ki is a rászoruló.

A kormány 2015-ben 600 millió forintnyi európai uniós támogatást ítélt meg a felcsúti kisvasút létrehozására a helyi fociakadémiát üzemeltető alapítvány részére. A kisvasutat 2016 április végén Orbán Viktor miniszterelnök személyesen avatta fel, az Átlátszó pedig évről-évre kikérte a jegyeladási és utasforgalmi adatait. Ennek azonban most vége, hiába fordultunk jogorvoslatért az Információszabadság Hatósághoz: a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány ugyanis azt közölte, hogy az uniós projekt 2021 szeptemberében lezárult, és különben is már nem ők üzemeltetik az Alcsútdoboz és Felcsút között zakatoló szerelvényeket, hanem egy cég – ami egyébként az övék.