K-Monitor Adatbázis

Tavaly szeptemberben bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult Szilvásy-féle kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük. A bejelentés alapján októberben titokfelügyeleti hatósági eljárást indított a NAIH, melynek eredményeképpen az államtitoknak minősített akták egy részének nyilvánosságra hozatalát rendelte el.

Bejelentéssel élt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és titokfelügyeleti eljárás lefolytatását kérte az Átlátszó szerkesztőségének munkatársa a jogerősen felmentéssel zárult kémperrel kapcsolatban. A vádirat, az ügyben született ítéletek, valamint az azok esetleges megismételt minősítését megalapozó más minősített adatok titkosságának felülvizsgálatát kértük.

Nem volt kémkedés, sem bűnpártolás, sem hivatali kötelezettség megszegése, de az ügy továbbra is 2041-ig titkos.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, Galambos Lajost és Laborcz Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóit és egy civilt, írja az MTI.

Jogerősen felmentette a kémkedés és bűnpártolás vádja alól Szilvásy György volt titkosszolgálati minisztert, illetve Galambos Lajos és Laborcz Sándor volt titkosszolgálati vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla. A hétfőn kihirdetett másodfokú, jogerős határozatnak csak a rendelkező része nyilvános. A kémper ugyanis államtitok miatt mindvégig zárt ajtók mögött zajlott, így hivatalosan semmit sem tudni arról, mi is volt a tárgya.

Már csak politikai döntés kell ahhoz, hogy nyilvánosságra lehessen hozni a Gyurcsány-kormány idején a polgári titkosszolgálatokat alapjaiban megrázó orosz hírszerzési akció részleteit, értesült a Magyar Idők a döntéshozókhoz közel álló körökből. Ebben önmagában nincs újdonság, mivel azt, hogy egy titkosszolgálati ügy részletei nyilvánosak legyenek-e vagy sem, mindig az éppen kormányon lévő politikai vezetés dönti el. Ami miatt mégis érdekes ez a hír, hogy ha helytálló az egyébként kormányközeli Magyar Idők értesülése, akkor simán lehet, hogy az Orbán-kormány éppen a kampányban oldja fel az akták titkosítását, ezzel odaszúrva az MSZP-nek és a DK-nak, hiszen ez utóbbit vezeti Gyurcsány Ferenc. Ez egyébként nem lenne példátlan lépés, hasonlóan történt a Porik-Laborcz-találkozó nyilvánosságra hozatalánál.

A Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és a Nemzetbiztonsági Hivatal két egymást váltó volt vezetője már a negyedik tárgyalási körben áll a bíróság elé.

Amíg Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter arra hivatkozva, hogy Juhász Péter Portik Tamás „samesza” nem ment el az Együtt alelnökével szemben zajló per csütörtöki tárgyalására, a „kendermagos” liberális politikus tovább fokozva a hangulatot ellenezte, hogy meghallgassa a bíróság Portik Tamás volt cellatársát. Juhász, aki korábban az egyik legrettegettebb magyar bűnözőt idézte tanúként – „segítségként” – az ellene zajló személyiségi jogi perben, most azzal vádolta meg a felperesi oldalon álló Rogánt, hogy bűnözői kapcsolatai révén tudták előkeríteni a maffiózó volt cellatársát.

Szolnokon több olyan beruházás is zajlott az elmúlt években, amely a helyiek nemtetszését váltotta ki. Egyrészt azért, mert egyes esetekben közkedvelt helyszínek és létesítmények is áldozatául estek a projektnek, másrészt azért, mert a szolnokiak egyes beruházások valós okaként nem a deklarált célokat, inkább helyi nagyemberek magánérdekeit sejtik. Annak jártunk utána, igazolja-e bármi is ezt a közvélekedést.

A Kaposvári Törvényszék csütörtökön elsőfokú határozatában felmentette a Gyurcsány-korszak kémkedéssel meg vádolt titkosszolgálati vezetőit.