K-Monitor Adatbázis

Szivek Norbert az állam kincstárnoka, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjeként rábízták mindannyiunk közös vagyonát. Ugyanő háromszáz millió forintot kaszált egy olyan részvénycsomagon, amit az államon keresztül a magánnyugdíj-alapból szerzett meg egy cége. Pedig nem is ez volt Szivek célja: még többet akart, erőműveket az Enefi nevű energetikai cégből. A magyar állam százmilliókat bukott a tranzakción.

Még a 2010-es választások előtt hallottam Habonyt beszélni. Azt mondta, fel kell építeni pár nagytőkést, akik aztán régiós szinten is labdába rúgnak majd.

Nem tudok semmit, arról nem tudok semmit, nem válaszolok – közölte lapunk érdeklődésre Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó az újbudai Dobogó nevű városrészbe tervezett szuperkórház ügyében. Pedig, mint azt munkatársunk közölte vele, a hatályos tulajdoni lapok szerint ő maga és lánya, az általuk működtetett közös cég, valamint üzlettársuk a tulajdonosa annak a csaknem 8,8 hektáros területnek, amely pontosan az „Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrumának” leendő helyszínén található.

És bár a Buda Cash-botrány okozta pánik után egyre többen kezdték kimenteni betéteiket, mégis érdekes, hogy kik azok, akik a bukás előtti legutolsó pillanatban tették ezt meg. Esetükben ugyanis két lehetőség áll fenn: vagy isteni szerencséjük volt, vagy belsős információkkal rendelkeztek a közelgő végről. Épp ezért volt rettentő kínos a külügyhöz tartozó MNKH Zrt.-nek is, hogy március 9-én mentette ki 3,8 milliárd forintját.

Kecskeméti görgőcsapágy-üzlet tulajdonosai, az ügyészség volt sofőrje és a Quaestor szóvivőjének férje is egy nappal a Quaestor bedőlése előtt vett ki több mint 10 millió forintot a brókercégtől - ez látszik azon a listán, amit az N1 Tv hozott nyilvánosságra. A Jobbikhoz kötődő internetes tévécsatorna azt állítja, hogy a többoldalas, 333 elemű listán azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek a neve szerepel, amelyek a legutolsó pillanatban mentették ki megtakarításaikat.

Megkezdődött Tarsoly Csaba és a tavaly becsődölt Quaestor Értékpapír többi vezetőjének a büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint húsz éven át folyt a csalás és pénzügyi mismásolás a cégnél, Tarsoly viszont semmilyen megbánást nem tanúsított, és a tárgyalás lefújását kérte, mert nem olvashatta el a bizonyítékokat.

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Messze nem a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt az egyetlen ügyfél, aki a csődbejelentés napján jutott hozzá a pénzéhez a Quaestortól, még ha a legnagyobb tételhez is. Milliókat-tízmilliókat sokan felvettek, négy magánszemély pedig százmilliós nagyságrendben mentette ki a megtakarítását.

A parlamenti kérdésre válaszolt a Quaestor ügyében a legfőbb ügyész, Polt Péter, miután három hete megosztotta a világgal, hogy a Quaestor egyik vezetője több mint százszor vett fel a cégcsoport házipénztárából tízmillió forintos nagyságrendű összeget.

Negyvenöt millió forint kamattal együtt visszakapta a győri önkormányzat a Quaestoron keresztül idén januárban vásárolt mintegy egymilliárd forint értékű államkötvényeit.