K-Monitor Adatbázis

Kazincbarcika megint próbált időhúzásra játszani, mint korábban, de most nem jött be ez a taktika: a Miskolci Járásbíróság elsőfokon kötelezte az önkormányzatot, hogy adja ki a polgármester, az alpolgármester és a képviselők 2019-es vagyonnyilatkozatait az adatigénylőnek.

A nagyvállalkozó továbbra is csak engedéllyel, nyomkövetővel hagyhatja el birtokát.

A Handó Tünde vezette tanács érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az elítélt egykori VI. kerületi szocialista és szabaddemokrata önkormányzati képviselők panaszát.

Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.

Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre, és nem teljesíti a korrupció elleni harc jegyében született ajánlások nagy részét. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében. Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg.

A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.

Az OBT ezzel arra célzott, hogy egy 2019 végén elfogadott törvénymódosítás lehetővé tette, hogyha egy alkotmánybíró ezt kéri, akkor őt az államfő „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül határozatlan időre bíróvá kinevezi”. A jogszabály értelmében az érintett személy bírói jogállása az alkotmánybírósági tagsága alatt szünetel, ám mandátuma lejártát követően rögtön a Kúriára kerülhet, mégpedig tanácselnöknek.

Elutasította Áder János államfő főbíró-jelöltjét az Országos Bírói Tanács. A bírók szerint ugyanis a Varga Zs. András jelölését lehetővé tévő jogszabály-módosítások nyomán Áder János javaslata nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.

Szerda reggel nem sokkal 8 előtt egy konvoj gurult be a Budai Központi Kerületi Bíróság Budakeszi úti épülete elé, az egyik fekete Mercedes S-ből pedig kipattant Mészáros Lőrinc, akinek épp most kezdődött a válópere. Persze érdekes kérdés, hogyan osztják fel a cégbirodalmat vagy egyáltalán milyen érzelmek kavarognak a felcsúti milliárdos szívében, de bennünket inkább az érdekelt volna, hogyan sikerült 11,5 milliárdért drágábban eladnia a Mátrai Erőművet az államnak, mint amennyiért megvette.

Az Alkotmánybíróság Fidesz jóvoltából megválasztott tagjai pályázat nélkül kinevezhetők kúriai bíróvá, az Országos Bírói Tanács vizsgálni fogja, mennyire aggályos ez az eljárás.