Három fontos kérdés kapcsán is folyamatosan jogsértő állapotban van a magyar kormány, ezért az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárás keretében lépésekre szánta el magát. Háromból két ügy végre nem hajtott bírósági ítéletekről szól, amelynek komoly pénzügyi következményei várhatók.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Még pár héttel a letartóztatása előtt is azon ügyködött Schadl György Völner Pállal, hogy a végrehajtói pályázatok beadási határideje előtt le tudjon vizsgázni négy protezsált ember. A Telex birtokába került hangfelvételek és nyomozati anyagok szerint Kubatov Gábortól, a Belügyminisztériumból és az egyik parlamenti kabinetből is megkeresték Völneréket a szakvizsga miatt. Az igazságügyi államtitkár utasítást adott, hogy írjanak ki gyorsan egy plusz időpontot. Azt is leegyeztették, hogy a négy ember biztosan bekerüljön a vizsgára, a bizottság egyik tagja pedig külön felhívta Völneréket, hogy kire kell odafigyelni. A dokumentumok szerint nem ez volt az egyetlen eset, hogy Schadlék befolyásolták a végrehajtói szakvizsgákat. Részleteiben megmutatjuk, hogy történt ez 2021 őszén.
Az Országos Bírói Tanácsban (OBT) ülő bírókon gúnyolódott, illetve „ügyek intézéséről” és feltehetően jogszabályok módosításáról is egyeztetett egy, a Telex birtokába került hangfelvételen Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
Különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság kedden azt a három vádlottat, akik az Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. A mellékszereplők nem túl szigorú büntetése aligha palástolja el, hogy a nagyobb falattal, a természettudományos tantermek kialakításával és túlárazásával a Polt Péter vezette ügyészség nem foglalkozik.
Az Öveges-program keretében elkészített munkafüzetek a tananyagfejlesztés önálló szellemi termékei voltak, vagy a közreműködő tanároktól ollózták össze a példákat? Ha mindegyik projekt önálló volt és külön készült a középiskoláknak, akkor miért volt nem egyszer döbbenetes a különböző fejlesztések közötti egyezés? Erről vitáztak a tanúk a Gyulai Járásbíróságon folyó büntetőperben.
Kedden a Gyulai Járásbíróságon folytatódott az Öveges-program visszaélései miatti per, amelyben a három vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolja a Tolna Megyei Főügyészség. A vádlottak egyike sem tett vallomást és egyikőjük sem ismerte el, hogy bűncselekményt követett volna el.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények három vádlott ellen kezdődött büntetőper kedden a Gyulai Járásbíróságon. Az Öveges-program visszaéléseinek nyilvánosságra kerülése után nyolc évvel indult el a büntetőper. A tárgyaláson megjelent Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő, aki anno feltárta a szabálytalanságokat. A politikus szerint aligha véletlen, hogy csak a bűnszervezet kishalai akadtak horogra.
Titkos találkák milliós kenőpénzekkel a kézben, egyetemi vizsgák, egy bíró kicsinálására szőtt tervek, őrizetbe vett végrehajtók, helyettes államtitkárból lett végrehajtó, ebül szerzett kék villogó és egy siófoki nyaraló okosba. Sokszor szórakoztató, még többször nyomasztó történetek estek ki az 1700 oldalas nyomozati anyagból, amelyet két hete dolgozunk fel folyamatosan.
